Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
> 75 talaj szemcseösszetétele, szerkezete, viznyelőképessége és humusztartalma lehet. Wischmeier kategóriáit hazai viszonyokra Stefanovits alkalmazta. A K számításának menetét a 20. ábrán jól követhetjük, figyelembe véve az emlitett erodálhatóságot befolyásoló tényezőket. Értékét adott helyen csak kissé lehet változtatni talajstabilizálással és szervesanyagdusitással. A lejtőhosszuságot /L/ és a lejtőhajlást /S/ általában együtt értékelik és topográfiai tényezőnek /LS/ nevezik, mely 7. táblázat Az esőerózió-index /El/ számított értékei három meteorológiai állomás körzetére /t/ha.év/ Körzet 2 5 4 5 7 10 Az átlagos El értéke éves El maximumok értéke Budapest 111 122 157 149 170 364 130 Miskolc 100 136 138 190 216 225 114+ Pécs 108 152 179 207 382 397 147 + = Az El átlagos értékét 15 év adatsorából számították. Valószinü, hogy a 4-5 éves maximumok közötti érték jobban jellemzi a terület erózió-potenciálját.
