Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

73

jük /V:

C = ----------------- ,

R . K . L . S . P

ahol

"LS" értéke a vizsgált terület változatlan lejtőhosszusá- gának és lejtőhajiásának,

"P" értéke pedig a vízszintes művelésnek felel meg,

"C" értékéből tudhatjuk meg, hogy a területen vízszintes művelésnél milyen növénytermesztési és gazdálkodási rendszert alkalmazhatunk, betartva a 15 t/ha talajveszteségi határértéket.

Néhány szó az egyes tényezőkről. I

Az esőtényező /R/ a sokévi esőerózió-index /El/ értékek átlaga, ez valamely időszak erózió-potenciáljának számszerű értéke, mely kifejezi a záporok talajelsodró képességét, védtelen területen, azonos lejtés és talajtulajdonságok között. Értékét Budapest, Miskolc és Pécs körzeteire a /.táblázatban láthatjuk. Az El értéke magába foglalja az eső kinetikai energiáját és zápor 50 perces maximális intenzitását. Értéke igy tulajdonképpen - Wischmeier és társai szerint - az eső kinetikai energiája és 30 perces maximális intenzitásának szorzata. Az El értéke - hazai viszonyok figyelembevételével - becsülhető is.

A R értékét a 19.sz. ábra és a 8. táblázat körzetek szerint tartalmazza.

Rendkívüli fontossága van a csapadék kinetikai energiájának. Ezért még az sem mindegy, hogy a zápor a növényt milyen fenofázisában éri. A csapadéktényező /R/ értéke, mint az eddigiekből kitűnik nem változtatható meg. Az üzemi vizrendezési tervekben általában az El átlagos értékét, vagy a 3, 5, 7 éves maximumát vesszük figyelembe.

A "K" tényező a talaj erodálhatóságát fejezi ki a képlet után megadott értelmezés szerint. Kifejezi a talaj elmozditha- tóságát. Természetesen ez az egy tényező nem fejezheti ki a' megadott talaj erodálhatósági tulajdonságát, mégis általában kisér- letileg meghatározott érték. Legfontosabb hatással értékére a

15