Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
53 5. táblázat A dréncsőben megengedett legkisebb sebesség és a cső legkisebb esése, ha ks = 75 A megengedett legkisebb sebesTalajLefolyási ség /vmin/ és a legkisebb esés fajta jellemzők 'W az alábbi belső méretű, teltszelvényü dréncsöveknél /cím 5 10 15 Durva homok Vmin /m/s/ 0,27 0,41 és futóhomok '*‘min % 0,45 0,40 0,40 Erősen vastartalmú ásványi V . min /m/s/ 0,25 0,35és láptalaj ^min % 0,35 0,30 0,30 Morzsás agyag és gyengén vmin /m/s/ 0,22 0,28agyagos lösz ^min % 0,30 0,20 0,20 Homokos agyag és agyagos vmin /m/s/ o,20 0,25homok "'"min /» 0,25 0,15 0,15 Nehéz iszap és agyagtalavmin /m/s/ 0,18 0,25jók, láptalajok nagyobb vastartalom nélkül 'I'min % 0,20 0,15 0,15 A csővezeték hidraulikai méretezéséhez a hozzátartozó terület /F,ha/ és a fajlagos vizhozam /q, 1/s.ha/ szorzatával kapjuk a méretezés mértékadó vízhozamát /Q, 1/s/. Leggyakrabban a F területet a csővezetékek távolságának felezővonala határolja, az esésviszonyok néhány rendhagyó kivételeével. A csővezeték átmérőjének /d/ számításához még szükséges az I esés /%o/ és a v sebesség /m/s/ fogalmai.
