Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
számítása. A már hivatkozott Műszaki Irányelvek táblázatot ajánl a fajlagos vizhozam meghatározására, az évi átlagos csapadék figyelembevételével /3. táblázat/ A táblázat adatait módosítani lehet, sőt szükséges a talaj áteresztőképességének, a terep esésének, a csapadékok jellegének, éves eloszlásának, intenzitásának megfelelően. Külön kell számítani a felszínen, vagy a felszín alatt a területre kivülről érkező, szivárgó, folyó vagy koncentrált vízmennyiségeket. 51 A csővezetékek átmérőjének meghatározásainál a kialakuló vizsebesség mértékadó. Alsó határértékét /és igy a legkisebb esést is/ a feliszapolódás megakadályozása szabja meg, mint egyik legfontosabb károkozó elem. Értékeiket a 4. és az táblázatokban találhatjuk. A nagy sebesség kimosódást okoz. Határértéke a gyűjtőkben /elsősorban itt alakulhat ki/ 1,5 m/s. A fajlagos vizhozam meghatározása drénezésnél 3. táblázat Az évi csapadék A terület talajának jellege középértéke mm kötött agyag közepesen kö tött vályog “ könnyű homok A fajlagos vizhozam, 1/s.ha 650 alatt 0,40 0,40 0,55 650-750 0,40 0,55 0,55 - 0,70 750-1000 0,55 0,70 0,70 - 1,00 1000-felett 0,70 1,00 1,00 - 1,80
