Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
45 A talajhőmérséklet értéke általában rendelkezésre áll 5-10-20 és 50 cm mélységben, a téli hónapokra /december 1-ápri- lis 30-ig? vonatkozóan, sok évi átlagként. A csatornahálózat műtárgyainak nagy része azonos a felületi öntözésnél alkalmazott műtárgyakhoz, legalábbis ami a zsilipelést, utak alatti átvezetést, csatlakozásokat illeti, azzal a különbséggel, hogy az elzáró táblák tömítésére jóval nagyobb gondot kell fordítani. Ezzel fokozhatjuk a vizvisszatartás hatékonyságát . 4.132. Talajcsövezés /drénezés/ tervezése A drénhálózat szívókból és gyűjtőkből áll. A gyűjtők a szivók befogadói, melyek közvetlenül a talajból távolitják el a felesleges vizet. Természetesen a gyűjtők is részben víztelenítenek, igy az egész csőhálózat viztelenitő -esetleg szabályozórendszert alkot. A csőhálózat terepszint alatti mélységének kettős követelményt kell kielégítenie: a mezőgazdasági talajmü- velést ne akadályozza és a fagyhatár közelében legyen. Utóbbi legtöbbször nehezen elégíthető ki hazai viszonyaink között, ezért a hálózat viztelenithetőségét biztosítani kell, mely - feladatánál fogva - általában nem okoz nehézséget. Réteknél, legelőknél 0,7-0,9 m, szántóföldeknél 0,9-1,2 m és 1,2-1,4 m mélység a leggyakoribb. A mélység elsősorban a talajréteg viz- áteresztőképességének függvénye /minél áteresztőbb, annál mélyebben helyezhető el és annál hatékonyabb/. A talajcsövek egymástól mért távolsága függ a talaj minőségétől /elsősorban az áteresztőképességtől/, a csővezeték elhelyezési mélységétől, a talajmüvelés módjától, a termesztett növényektől, a csapadék évi átlagos mennyiségétől, eloszlásától és intenzitásától. A csővezetékek távolságának; meghatározására számos elméleti és tapasztalati összefüggés ismeretes. Az MI 15212/3-71. /Műszaki Irányelvek/ a 10,ábra alkalmazását ajánlja, 550-650 mm
