Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
A természeti adottságok keretében elsősorban a földrajzi. domborzati viszonyok kerülnek részletes elemzésre. A domborzati viszonyokra a geológiai folyamatok voltak hatással, de nagyon fontos a mikrodomborzat kialakulásának vizsgálata, a kimosások, feltöltések, holtmedrek,mélyedések figyelembevétele. Külön, részletes elemzést kivárnak a mélyebb, belvízjárta területrészek. Az éghajlati viszonyok leírásának alapja a területhez legközelebbi, esetleg a legjellemzőbb /főleg határesetekben, változási zónában fekvő területen fordulhat elő/ meteorológiai megfigyelő állomás csapadéke1osz1ásra /50 éves adatsor vizsgálata, maximum, minimum, éves eloszlás, éves és havi ingadozás/, a hőmérsékleti viszonyokra /ehhez tartozik a hőmérsékleti adatok összevetése a csapadékadatokkal, hiszen igy is kialakulhatnak veszélyes helyzetek/, a szélviszonyokra, az évi napsütéses órák számárá' és az összegekre vonatkozó megfigyelések adatsora. Mindezek részletes elemzésével választ kaphatunk a várható belvizek és az aszályos évek gyakoriságára, a gazdaság termesztési biztonságára, az öntözés bevezetésének és agrotechnikai beavatkozások szükségességére. A vizrajzi helyzet leírásánál valamennyi olyan természetes és mesterséges vízfolyást, tavat és tározót, csatornát,árvédelmi töltést, stb. figyelembe kell venni, amelyek befolyásolhatják az üzemi vízrendezést, akadályul vagy befogadóul szolgálhatnak, esetleg az uj létesítmény szerves részei lehetnek /8. ábra/. Már itt utálni lehet megszüntetésükre, bővítésükre, átépítésükre, vagy tervezett szerepükre. A talajvizhely- zet értékelését a területen, vagy közvetlen közelében működő talajvizmegfigyelő kutak adatai segitik. Ezek hiányában, vagy korlátozott számuk esetében a gazdaság, vagy a helyi lakosok megfigyelési adatait is célszerű figyelembe venni. Ezek elsősorban ásott kutakra vonatkoznak. Előnyös az is, ha a talajviz, illetve az ásott kutak vizére vízminőségi elemzés is rendelkezésre áll. A belvizes területekre vonatkozóan a vizügyi szertési elképzelések stb./ messzemenően figyelembe kell venni.
