Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

4. Az üzemi vízrendezés tervezése

30 kedhetnek el, és ezeket tározó füzéreknek nevezzük. Az elzárások helyéül a völgy szűkületeit célszerű kivá­lasztani /6,ábra/. Ezek az elzárásokon általában átjárást biz­tosítanak, a viz átvezetésére pedig tiltó csőáteresz, vagy zsilip szolgál. Tározó füzéren kialakítása €. óára 01 dal tár ozásról beszélünk akkor, ha a mélyedésben vezető csa­tornából öntünk el természetes mélyedést, majd alkalmanként - szükség esetén a csatornába visszavezetjük, a mélyebb szaka­szon. Megoldható ez - alkalmas helyen - a csatornával párhuza­mosan kialakított töltés segítségével is, melyben a lehullott csapadék egy része visszatartásra kerül és csak a felesleget kell visszavezetni a csatornába /7. ábra/. A csatornákban visszatartott viz hatással van a talajvíz- szintre, elsősorban olyan talajokon, melyeknek áteresztőképes­sége jó. A nyílt csatornákkal /távolságukat és mélységüket a helyi adottságok határozzák; meg/ való talajvizszint szabályozás - a nagy áteresztőképességű talajok kivételével - általában rendkí­vül lassú folyamat, és hatása legtöbbször csak a csatorna köz­vetlen környezetére terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents