Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

3. A felszíni és felszínalatti vízrendezés

Az öntözésből várható talajvizszint - többlettáplálást tájékoztató becsléssel vagy részletes talajvizháztartási szá-. mitással határozhatjuk meg. Általában a becslést alkalmazzuk.

Az öntözésből eredő, egységnyi felületre eső többlettáplálás hatását hozzáadjuk az éves természetes csapadékterheléshez. A többlettáplálás Tg értéke /mm/:

T- = V- - P- - /E - E. / + T

0 0 1 p TJ 6

ahol

V- az öntözési idényben átlagosan kiadagolt vizmennyiség 0 /mm/,

Pf a talaj felületén az öntözővízből visszatartott, vagy onnan elpárologtatott vizmennyiség /mm/,

Ep potenciális evapotranszspiráció /mm/,

E. az adott /az öntözés előtti dinamikus egyensúlyi/ ta- lajvizszihhez tartozó tényleges evapotranszspiráció /mm/,

T a vizelosztó rendszerek /csatornák stb./ elemei alatt tározódott vizmennyiség, a szezon végén, elosztva a teljes területre /mm/.

A kapott Tg többletbeszivárgási értékkel javitani kell az eredeti talajvizháztartási jelleggörbét, a A. ábrán látható módon*. Természetesen az eredeti talajvizháztartási jelleggörbét ismerni kell ahhoz, hogy annak módosulását meghatározhassuk.

A részletesebb, pontosabb számitás esetében ismerni kell valamennyi adatot, mely az uj talajvizháztartási jelleggörbe szerkesztéséhez szükséges. Tehát meg kell szerkeszteni az uj párolgási és beszivárgási görbét és ez az öntözés következtében módosult felületi hatások részletes elemzését is igényli.

Természetesen az elmondottak akkor érvényesek, ha az öntözés és a talajvizszin -emelkedés azonos területre esik.

Pontos vizsgálatnál minden esetben a teljes talajvizgyüjtőt kell figyelembe venni.

Ä”A részletes vizsgálat lépéseit a /7/ irodalom 2-32.ábrájához kapcsolódva követhetjük.