Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.8 A sugárzás
A vízgőznek és a szén-dioxidnak azt a tulajdonságát, hogy sugárzáselnyelésük csak bizonyos hullámhossz-tartományokra koncentrálódik, szelektív abszorpciónak nevezzük. Az elnyelés jelentős sávjai mind a vízgőz, mind a szén-dioxid esetében az infravörös tartományban találhatók, tehát abban a spektrumban, amely a földfelszín kisugárzására jellemző. Ezzel szemben a napsugárzás energiaspektrumában tapasztalható elnyelési sávok keskenyek és csak csekély energiaveszteséget idéznek elő. Ez tehát azt jelenti, hogy a légkör a Nap rövidhullámú sugarait jól átengedi, ezeket a földfelszín elnyeli és felmelegszik tőlük. A felmelegedett földfelszín hosszúhullámú kisugárzásával szemben viszont a levegő nagymértékben elnyelőképes, így a kisugárzott hő jelentékeny részét visszatartja. A levegőnek ezt a hővisszatartó tevékenységét amelyet nem a levegő állandó gázai, hanem a benne levő vízgőz és szén-dioxid idéznek elő, üvegházhatásnak nevezzük. Az elnevezés onnan ered, hogy az üvegnek hasonló az abszorpciós tulajdonsága: a rövidhullámú napsugarakat energiaveszteség nélkül átereszti, viszont a hosszúhullámú hősugarakkal szemben nagymértékben elnyelőképes. A légkör üvegházhatása emeli a földfelszín hőmérsékletét. Számítások szerint az effektus átlagosan 35°-os többlethőmérsékletben realizálódik. Ha tehát a légkör a felszíni hosszúhullámú sugárzást maradéktalanul átengedné a világűr felé, bolygónk felületének közepes hőmérséklete a 15°C-kaI szemben — 20 °C lenne. A légkör növekvő C02-tartalma kismértékben fokozza az üvegházhatást (a vízgőz sokkal hatékonyabb tényező), és hosszabb időtávon már kimutatható hőmérséklet-emelkedéshez vezethet. Ha a földfelszín és a légkör sugárzásának energiaspektrumát ábrázoljuk és tekintetbe vesszük a légkör előzőkben vázolt sugárzáselnyelő képességét, szemléletes képet 2.35. ábra. A Föld-légkör rendszer sugárzási energiaspektruma 75
