Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.8 A sugárzás
egyes szintekben leszálló légmozgások alakulnak ki, ami ott felmelegedést okoz. Az említett típusú inverziók jellemző hőmérsékleti állapotgörbéit a 2.31. ábra szemlélteti. A legerősebb hőmérsékleti inverziók a talaj közelében fordulnak elő. Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött, valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. Ez utóbbi területen derült téli hajnalokon a talaj közelében nem ritkán —50, — 60°C-ot is mérnek, míg másfél-két km magasságban ugyanakkor 20—25 fokkal magasabb hőmérséklet észlelhető (2.32. ábra). Korántsem ilyen erős, de szinte állandósult talajközeli inverziók alakulnak ki olyan tengerparti területeken, ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén s alulról állandóan hűtik a levegőt. Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén, Észak-Ameri kában a közép-kaliforniai partokon és Délnyugat-Af- rika partjain tapasztalhatjuk. Inverziós hőmérsékleti rétegződés jelenlétekor teljesen szünetelnek az inverziós rétegben a függőleges légmozgások, ezért a nagyvárosok és ipartelepek levegőjében talajközeli inverzió fennállásakor igen nagy mértékű a szennyezőanyagok koncentrációja. A talajközeli inverziók rendszerint köd képződéssel járnak. 2.8 A sugárzás 2.8.1 A sugárzás fogalma Sugárzáson az energiaátadás egyik módját értjük. E folyamat során a sugárzást kibocsátó fizikai rendszer energiát ad át környezetének, miközben belső energiájának egy része sugárzási energiává alakul át. A Napot és Földünket tekintve az energiaátadás legjelentősebb része elektromágneses hullámok kibocsátásával történik. A Nap esetében anyagi természetű, úgynevezett korpuszkuláris sugárzás is észlelhető, amely a Nap anyagából eltávozó protonokból és elektronokból áll, azonkívül ionizált héliumot is tartalmaz. Ennek jelentősége időjárásunk szempontjából azonban csekély, hatása jobbára csak a termoszférában mutatkozik (sarki fény, az ionizált rétegek átrendeződése, zavarok a rádióhullámok terjedésében). Ha a sugárzást meteorológiai szempontból tárgyaljuk, éppen ezért általában elegendő, ha a sugárzáson csak az elektromágneses sugárzást értjük. Az elektromágneses sugárzás minden irányban terjed, légüres térben is, tehát haladásához közvetítő közegre nincsen szükség. Az elektromágneses természetű sugárzási energia hőenergiává azonban csak anyagi részecskék jelenlétében alakul át, a hőenergia átadása is csak anyagi közegben jöhet létre. Az elektromágneses sugárzás döntően hullámtermészetű, hullámhosszával és intenzitásával jellemezzük. A hullámhossz (A) két azonos rezgésállapotban levő pont távolsága, amit leggyakrabban mikrométer (pm) egységben fejezünk ki. A mikrométer 69
