Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
Előszó
előtt külön kollégiumként előadni. Ez a rész készíti elő a Fizikai klimatológia című fejezet megértését, ahol az alapfogalmakat már ismertnek tekintve, az éghajlatalakító tényezők fizikai hátterét nagyobb mélységig világíthatjuk meg, s részletesebben érzékeltethetjük azok földrajzi kölcsönhatásait is. Különös súlyt helyeztünk ebben a részben a hő- és vízellátottság kapcsolatának elemzésére, és az óceánok és légkör közötti kölcsönhatások bemutatására, miután azok ismerete a különböző éghajlatok sajátosságainak megértésénél alapvető. Mindezek után a kellő meteorológiai és klimatológiai ismeretek birtokában kerül sor a Leíró éghajlattan című fejezetben a Föld és hazánk éghajlatának ismertetésére. A könyv megszabott terjedelme nem tette lehetővé azt, hogy éghajlat-leírásunk túlságosan részletes legyen, így az egyes kontinensek, nagyobb tájegységek klimatog- ráfiai bemutatásától eleve el kellett tekintenünk. E helyett arra törekedtünk, hogy a különböző éghajlattípusok földi eloszlásának törvényszerűségeit, kialakulásának fizikai és földrajzi okait világosan felvázoljuk, s megadjuk a hallgatóknak azt az alapvető klimatológiai szemléletet, amire később a regionális gazdasági és természeti földrajz tanulmányozásánál szükségük lesz. Tankönyvünk az éghajlatelemzés fontosabb matematikai-statisztikai módszereit bemutató fejezettel zárul, ennek anyaga az elméleti tárgyhoz kapcsolódó gyakorlati órákon kerül feldolgozásra. A terjedelem szabta korlátok miatt mellőznünk kellett külön példatár csatolását, a bemutatott típusfeladatok megoldása azonban vezérfonalat ad a gyakorlatvezetőnek hasonló számítási példák konstruálására. Tankönyvünk anyaga, mint elöljáróban említettük, elsősorban a tudományegyetemek földrajz és földtudományi szakjainak tantervi és továbbképzési igényeit tartja szem előtt. Úgy hisszük azonban, hogy ezeken túl a műszaki és agrár szakemberek is találnak benne olyan részeket, amelyeket gyakorlati és elméleti tájékozódásuk szempontjából felhasználhatnak. Végül kellemes kötelességnek teszek eleget, amikor köszönetét mondok a könyv bírálóinak Dobosi Zoltán egyetemi tanárnak és Székely András egyetemi docensnek észrevételeikért, hasznos tanácsaikért, Szabó Márta felelős szerkesztőnek és Smáil Ferencné műszaki szerkesztőnek a sajtó alá rendezés során kifejtett fáradságot nem ismerő munkájukért, B. Baranyi Évának az ábrák igényes megrajzolásáért és Zvara Jánosnénak a kézirat gépírásának nagy gondot és pontosságot igénylő elkészítéséért, valamint a gondos kiállítást végző Szegedi Nyomdának a tankönyv megjelentetéséért. Szeged, 1978. szeptember 14. Péczely György 6
