Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.7 A légkör egyensúlyi állapotai

2.28. ábra. Hőmérsékleti advekció meghatározása AT és RT térképek egyesítésével

Hasonló elv alapján más meteorológiai jellemzők advektív változását is vizsgálhatjuk. Ha például egy AT térképet a vizsgált szintben a specifikus nedvesség eloszlását feltüntető térképpel egyesítjük, a levegő vízgőztartalmának advektiv változását határozhatjuk meg.

2.7 A légkör egyensúlyi állapotai

Az időjárási folyamatok várható fejlődésének elemzésekor alapvető annak ismerete, hogy létrejöhetnek-e, illetve felerősödhetnek-e a légkörben függőleges mozgások, vagy pedig ilyenek kialakulására nincsen lehetőség. Az intenzív feláramlások felhő- és csapadékképződést eredményeznek, míg a leszálló légmozgások a felhőzet feloszlását és a levegő kiszáradását idézik elő. A függőleges áramlások biztosítják a levegő át- keveredését, ami például nagyon jelentős az alsóbb légrétegekben felgyülemlő szeny- nyező anyagok felhígulása szempontjából, azok elmaradása a nagyvárosok és ipartelepek levegőjének esetenként az emberi egészségre s a növénytakaróra káros mértékű elszennyeződését vonhatja maga után.

Nézzük meg, mi módon következtethetünk a függőleges légmozgások kialakulására, illetve azok elmaradására. Ehhez a légkör egyensúlyi állapotát kell diagnosztizálnunk.

64