Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.6 Nyomásfelületek, abszolút és relatív topográfiák

2.9. táblázat. Vc (nvs-1) értékei adott (p és An esetén

<p

80

100

120

160

An (km) 200

250

300

500

1000

35°

59

47

39

29

23

19

16

9

5

40°

52

42

35

26

21

17

14

8

4

45°

48

38

32

24

19

15

13

8

4

50°

44

35

29

22

18

14

12

7

4

55°

41

33

27

21

16

13

11

7

3

60°

39

31

26

19

16

12

10

6

3

65°

37

30

25

18

15

12

10

6

3

szélviszonyait elemezhetjük, ezért a gyakorlati meteorológiai munkában jelentőségük igen nagy. Készíthetünk olyan nyomástopográfiai térképeket is, ahol az izo- hipszák két -:gadott nyomásfelület függőleges menti távolságának értékeit tüntetik föl. Ezek az úgynevezett relatív topográfiák (2.23. ábra). Jelölésük két tetszőleges pi és p2 nyomásfelület esetén:

RTp2/Pl.

A relatív topográfiák fizikai tartalmának megvilágítására idézzük föl a légnyomás magassági vizsgálatakor levezetett (2.2.3-7) formulát, amely összefüggést rögzít két szintben levő légnyomás, a szintek közötti légréteg közepes hőmérséklete és a két nyomásfelület függőleges menti távolsága között:

dz = 67,345 Tm (log Pj-Iogp-j).

Arra is rámutattunk, hogy nedves levegő esetén a Tm középhőmérséklet helyett a virtuális hőmérséklet 7'vm középértékét kell tekintenünk. A fenti összefüggésből azonnal látható, hogy két konstans nyomásfelület (p, és p2) közötti fügőleges menti távolság (Az) csak a Tm, illetve Tym értékétől függ, tehát a relatív topográfiák voltaképp hőmérsékleti térképek. A relatív topográfiákról leolvasható Az izohipszaérték ismeretében a két nyomásfelület közötti légréteg virtuális hőmérsékletének (száraz levegő esetén tényleges hőmérsékletének) középértéke meghatározható ugyanis:

2.23. ábra. A relatív topográfia értelmezése

_ 0,0l435dz vm ~~ log pi-log p.

(2.6-7)

összefüggés által adott, ahol Az-1 méterekben, a p nyomást mb-ban fejeztük ki.

59