Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.4 A légkör mozgásjelenségei
(1 kg) vízgőz kondenzációjakor felszabadult úgynevezett latens hő. Értéke kisebb mértékben függ a vízgőz hőmérsékletétől, a troposzférában szokásos hőmérsékleteket tekintve, értékének kereken 2,5 • 106 m2 • s-2 vehető. E hőfelszabadulás tehát ellene dolgozik a térfogattágulást tápláló hőenergia leadásnak, s így végső soron azt eredményezi, hogy a telített levegő adiabatikus emelkedésekor bekövetkező függőleges menti hőmérséklet-csökkenés kisebb lesz annál, mint amit a telítetlen levegő adiabatikus emelkedésekor tapasztalunk. A vízgőzzel telített levegő adiabatikus hőmérséklet-változásának értékét jelző nedves adiabatikus 'hőmérsékleti gradiens a telítettségi gőznyomástól (ez szabja meg ugyanis a kondenzálódó vízgőz mennyiségét) s ezáltal a hőmérséklettől, valamint a légnyomástól függ (ez utóbbi határozza meg a tömegegységnyi levegő térfogatát). Itt nem részletezendő számításokkal levezethető egy b csökkentési tényező, amely adott hőmérsékletre és légnyomásra megadja, hogy a y száraz adiabatikus hőmérsékleti gradienst milyen i<l számmal kell szorozni, hogy a y-b — ß nedves adiabatikus hőmérsékleti gradiens számértékét megkapjuk. A számítások szerint b = p + 0,623 ■c. T n L dE p + 0,623 — — cp dT (2.4.2-11) érték adódik. A számlálóban a légnyomás mellett változóként a telítettségi gőznyomás és a hőmérséklet abszolút értékének hányadosa, a nevezőben pedig a telítettségi gőznyomás hőmérséklet szerinti differenciálhányadosa szerepel. Tudjuk, hogy a telítettségi gőznyomás hőmérséklettől függő, ezért mind a számlálóban, mind a nevezőben a jobb oldali rész hőmérsékleti függvénynek tekintendő. Miután a telítettségi gőznyomás menetét ábrázoló görbe alacsony hőmérsékleten aszimptotikusan közeledik a T abszcisszatengelyhez, ezért E/T és dEjdT is tart a zérushoz, ha csökken a hőmérséklet. Mindebből következik, hogy ö — 1, ha Tcsökken. Jelöljük a (2.4.2-ll)-ben szereplő hőmérsékleti függvényeket: 0,623 L E ,-c„ T r, L dE = ax, 0,623 — — = a2. cp dT Felírható a következő munkaformula: /?(°/100m) = y (P + <h) (p + a2)’ (2.4.2-12) A számoláshoz szükséges ax és a2 függvényértékek különböző hőmérsékletekhez a 2.8. táblázatból vehetők ki. 44
