Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
5. Az éghajlatelemzés matematikia-statisztikai módszerei - 5.7 Hipotézisek ellenőrzése (feltevésvizsgálat)
p Relativ gyakoriság; k/n = p A számítások elkerülése céljából az 5 százalékos szignifikanciaszinthez tartozó P1 és P2 konfidenciahatárokat grafikusan is ábrázoltuk (5.13. ábra). Az ábra segítségével közelítő pontosságú gyors ellenőrző számításokat végezhetünk hasonló problémák megoldására. 5.13. ábra. Az 5%-os szignifikanciaszinthez tartozó konfidenciahatúrok 5.7.4 A korreláció realitásának eldöntése A korrelációszámítás során nyert korrelációs együttható is úgy tekinthető mint egy arra vonatkozó feltevés, hogy két változó között kapcsolat van. Az, hogy ez a konkrét számmal kifejezett kapcsolat reális-e (igaz-e az a feltevés, hogy a két változó kapcsolatban áll egymással), szintén feltevésvizsgálattal dönthető el. Null-hipoté- zisünk jelen esetben az, hogy a két változó között nincsen kapcsolat, a korrelációs együttható tehát zérus. Ha a kiszámított korrelációs együttható abszolút értéke elég nagy, a null-hipotézis (nincsen kapcsolat) kellő biztonsággal elvethető. 5.13. táblázat. A korrelációs együttható realitásának eldöntése n P„ = 5% 1% n P.. = 5% 1% 10 0,62 0,75 100 0,19 0,25 15 0,51 0,63 120 0,18 0,23 20 0,44 0,55 150 0,16 0,21 25 0,39 0,49 200 0,14 0,18 30 0,35 0,46 300 0,11 0,15 35 0,33 0,43 400 0,10 0,13 40 0,31 0,40 500 0,09 0,11 50 0,27 0,35 700 0,07 0,10 60 0,24 0,33 900 0,06 0,09 80 0,22 0,28 320
