Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.3 A nedves, nyugalomban levő tiszta légköri levegő fizikai állapotjelzői

a felhő- és csapadékképződéssel foglalkozó részben térünk majd ki. A felhő- és csapadékképződésnél figyelembe veendő speciális körülményektől eltekintve egyenlőre elegendő lesz, ha a légkörben jelenlevő vízgőz eredetéül sík (vízszintes) folyadékfelszínt tekintünk (az óceánok és egyéb párolgó vízfelszínek valóban vízszintes sík felszínt képeznek), s csupán arra leszünk tekintettel, hogy a párolgás folyékony vagy szilárd halmazállapotú vízfelszínről (jég) történik.

A telítettségi gőznyomás sík vízfelszín esetére vonatkozó hőmérséklet-függvényét a 2.6 ábra szemlélteti (a fagypont alatti hőmérsékletekhez tartozó értékek túlhűlt vízre vonatkoznak). A függvénygörbe exponenciális jellegű, a hőmérséklet növekedésével egyre nagyobb mértékben növekszik a telítettségi gőznyomás.

A sík vízfelszínre vonatkozó telítettségi gőznyomás (E) mb-ban megadott értékei alábbi módon függenek a vízgőz (gáztér) hőmérsékletétől (2.5 táblázat).

2.5. táblázat. Az E telítettségi gőznyomás (mb) különböző hőmérsékletekhez tartozó értéke

t °c

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

30

42,4

44,9

47,6

50,3

53,2

56,2

59,4

62,7

66,3

69,9

20

23,4

24,9

26,4

28,1

29,8

31,7

33,6

35,6

37,8

40,1

10

12,3

13,1

14,0

15,0

16,0

17,0

18,2

19,4

20,6

22,0

0

6,1

6,6

7,1

7,6

8,1

8,7

9,3

10,0

10,7

11,5-0

6,1

5,7

5,3

4,9

4,5

4,2

3,9

3,6

3,3

3,1-10

2,9

2,6

2,4

2,3

2,1

1,9

1,8

1,6

1,5

1,4-20

1,3

1,2

1,1

1,0

0,9

0,8

0,7

0,7

0,6

0,6-30

0,5

0,5

0,4

0,4

0,3

0,3

0,3

0,3

0,2

0,2

Jégfelszín fölött a telítettségi gőznyomás kisebb, mint a vízfelszín fölött. Az £)é — Eyiz különbség, amelyet a 2.7. ábra szemléltet, nem azonos minden fagypont alatti hőmérsékleten, hanem maximumát — 12°C-on éri el. Az eltérés számszerűen itt sem túl nagy, kereken 0,3 mb-t ér csak el. Ennek ellenére, amint arra a későbbiekben majd rámutatunk, a csapadékképződésnél fontos az a tény, hogy a jég fölötti

2.7. ábra. Jég- és vízfelszínre vonatkozó telítettségi gőznyomások különbsége

telítettség a víz fölötti gőztérre még nem jelent telítettséget. Ebből következik ugyanis, hogy túlhűlt víz és a jég egymás mellett nem marad egyensúlyban (ez az állapot légkörünkben a vegyes halmazállapotú felhőkben fordul elő), miután a jégre nézve telített gőznyomású térben a vízfelszín még párologni fog, s így a jégre vízgőz csapódik ki, azaz a jég víztömege a túlhűlt víz rovására gyarapszik.

30