Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata

4.4.6 Csapadék- és hóviszonyok

Magyarország csapadékviszonyait legtömörebben az átlagos évi összegek földrajzi eloszlását bemutató térképpel szemléltethetjük (4.27. ábra). Azonnal kitűnik, hogy jelentős különbségek vannak egyes tájaink évi csapadéka között. A nyugat-délnyugati országrészek csapadékbősége és az Alföld középső területének szűkös csapadékellátottsága képviselik a végleteket, amelyek szerint legcsapadékosabb tájainkon mintegy kétszer annyi csapadék hull, mint a legszárazabb alföldi körzetekben. A délnyugati határszél és a Bakony átlagos évi csapadéka 800—900 mm között van, sőt a Kőszegi-hegységben kis területen kevéssel meghaladja a 900 mm-t. Ezzel szemben a Hortobágyon és a Körös—Tisza-szög vidékén mindössze 480—500 mm közötti évi összegek fordulnak elő.

Csapadékunk eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a tengertávolság, másrészt a magasság hatása. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységeink a Mátra és a Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony. Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100m-es magasságnövekedésre 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén is277

4.27. ábra. Az átlagos évi csapadékösszeg (mm) Magyarországon