Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.4 Magyarország éghajlata
makroszinoptikus helyzetek gyakori fellépése esetén. Az előbbi megfelel a Szovjetunió európai területének északi tájain és a Finnországban szokásos januári középhőmérsékletnek, míg az utóbbi szélsőségesen enyhe januárok esetén a francia és olasz Riviéra s a Dalmát partok átlagos télközepi hőmérsékletét tapasztalhattuk. Legmelegebb hónapunkban, júliusban az izotermák rendszere merőben más, mint télen (4.20. ábra). A hőmérséklet délről északra haladva csökken, de nyugatról kelet felé növekszik. így nyár derekán leghűvösebbek az északnyugati — északi országrészek 19 °C körüli átlaghőmérséklettel, míg legmelegebb az ország délkeleti része 22 °C fölötti középhőmérséklettel. A nyárra jellemző ilyen hőmérséklet-eloszlásban az északnyugat felől érkező hűvös óceáni és a dél-délkelet felől beáramló meleg kontinentális légtömegek hatása tükröződik. Júliusban és általában a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága nem olyan nagy mint a téli hónapoké. Leghidegebb júliusunk középhőmérséklete 17—18,5°C között, a legmelegebbé 24—26 °C között váltakozhat, ami a nyár kiegyenlítettebb időjárására utal. Tapasztalt hőmérséklet-eloszlásunk a kontinentális és óceáni hatások eredőjeként jön létre. A középhőmérsékletek gyakorisági eloszlásának elemzésével módunk van annak megbecslésére, hogy melyik hatás a jelentősebb. Ismeretes, hogy egy adott szélességi kör mentén télen az óceáni területeken magasabb, a szárazföldi területeken alacsonyabb hőmérsékleteket tapasztalunk, és nyáron megfordítva, a tenger és a szárazföld ismert eltérő hőgazdálkodása miatt. A kétféle klímahatás közötti átmeneti területen, mint Magyarországon is, az óceáni hatások nagyobb súlya esetén nyilván olyan eloszlását kell tapasztaljuk a havi középhőmérsékleteknek, hogy télen a számtani középnél magasabb, nyáron pedig az alacsonyabb értékek lesznek a gyakoribbak. Az eloszlás tehát aszimmetrikus, s az aszimmetria számértéke télről nyárra előjelet vált. 4.27. táblázat. Téli és nyári hónapok középhőmérsékletének megoszlása Tél Nyár +A +A Magyaróvár 54% 46% 0,08 48% 52%-0,04 Budapest 54% 44% 0,11 48% 52%-0,04 Szeged 57% 43% 0,15 46% 54%-0,08 Nyíregyháza 56% 44% 0,11 47% 53%-0,05 A 4.27. táblázatban feltüntetjük néhány hazai megfigyelőhelyről a három téli és három nyári hónap középhőmérsékleteinek 75 évi sora alapján a számtani középnél nagyobb ( + ) és kisebb (—) értékek százalékos relatív gyakoriságát és a Köppen- féle aszimmetria mérőszám (A) értékét (e fogalom magyarázata az 5.4.4 fejezetben 269
