Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.3 A Föld éghajlati képe
4.17. táblázat. Az állandó hóhatár magassága Terület Földrajzi szélesség Flóhatár magassága Ferenc József-föld 80° É 200 m Novaja Zenilja 75° É 600 m Észak-Norvégia 70° É 800 m Grönland déli része 60° É 1200 m Alpok északi pereme 47,5° É 2700 m Etna 37,5° É 3300 m Magas Atlasz 31° É 4500 m Bogotái Kordillerák 5° É 4600 m Chimborasso 1,5° D 5000 m Kilimandzsáró 3,0° D 5200 m Aconcagua 33,0 ° D 4700 m Andok, Dél-Chile C o rj Tf 1 O ■'T 20 00 m Andok, a Magellán-szorosnál 53° D 900 m napdelelések miatt a magassággal nem csökken, hanem éppen növekszik a hőmérséklet napi ingása, míg a közepes és magasabb földrajzi szélességek hegyvidékein ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az egyenlítő körüli magashegységek 3000— 4000 m közötti zónájában például éjszakánként rendszeres erős fagyok lépnek föl, míg nappal a meredeken érkező napsugarak hatására jelentős felmelegedések fordulnak elő. További érdekes jelenség figyelhető meg a trópusi magashegységek területén a 2500—3000 m magassági szintek környékén. A délelőtt meginduló erős konvektiv felhőképződés miatt ezek a szintek belekerülnek a felhőzónába, és a felhőzet délutáni feloszlásáig benne is maradnak. Ezért itt állandó nappali ködöt figyelhetünk meg, s a nagy víztartalmú ködből erős ködlecsapódás keletkezik. Ez olyan szerkezetű növényzet kedvező életfeltételeit teremti meg, amely képes a lebegő vízcseppecskék felfogására, a köd „megcsapolására”. így alakulnak ki a trópusi magashegységek jellegzetes ún. köderdői. A közepes és magasabb szélességek magashegységeinek hőmérsékleti tagozódása az előbb elmondottak szerint (az állandó hóhatár alacsonyabb fekvése) nem olyan változatos, s itt jól kimutatható a hőmérséklet napi és évi ingásának magasságnövekedéssel történő csökkenése, a klíma egyenletesebbé válása. A hegységekben a csapadék bizonyos magasságig növekszik, és ha a hegység elég magas, a maximális csapadékzónán túl a csúcsok felé ismét csökken. A hegyvidékek fölötti nagyobb csapadék különösen száraz éghajlatú területeken jelentős, mert a jobb vízellátottság a hegyoldalakon gazdagabb vegetációt, erdőségeket hoz létre, míg a száraz síkságokon csak fűfélék, szárazságtűrő bozótok tenyésznek. A magassággal való hőmérséklet-változás néhány érdekes példáját a 4.18. táblázatban mutatjuk be a Dél-Amerikai Kordillerák trópusi tájairól. 17 Éghajlattan 257
