Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
4. Leíró éghajlattan - 4.2 Az éghajlatok osztályozása
és ugyanakkor nincsen hőszigetelést biztosító hótakaró. Hosszú sorozatú éghajlati megfigyelések alapján rögzíthető e kritikus esemény gyakorisága, ahol ez nagy, az őszi gabona gazdaságosan nem termelhető. A praktikus célú éghajlat-osztályozások gyakorlati haszna igen jelentős, az ilyen feldolgozások a gyakorlati élet legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlenek. Célkitűzésükből viszont nyilvánvaló, hogy a földrajzi elemzés szempontjaiból kevéssé hasznosíthatók. A Köppen-féle éghajlat-osztályozás A Köppen-íé\e felosztás a hőmérséklet és csapadék alakulásából indul ki. A felosztás a következő öt nagy övét különít el: A= trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot, B — száraz öv, amelyek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki. Mindkét féltekén előfordul. C — meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és — 3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik. Mindkét féltekén előfordul. D = szélsőségesen nagy évközi hőmérsékleti ingással jellemzett öv, a leghidegebb hónap középhőmérséklete —3 °C alatt, a legmelegebbé 10 °C fölött van. A rövid, de még viszonylag meleg nyár miatt erdőtenyészet van, a hideg tél viszont rendszeres és tartós hótakaróval jár. A szárazföldek kis területi aránya miatt ez az öv a déli féltekén hiányzik. £'=mindkét féltekén a fatenyészet határán túli hideg poláris terület, amelyben a legmelegebb hónap középhőmérséklete 0 °C és 10 °C között van, a terület egy részét pedig, ahol a legmelegebb hónap középhőmérséklete a 0 °C-ot sem éri el, az állandó fagy jellemzi. Ezek az éghajlati főövek a csapadékviszonyok alapján tovább tagozódnak. Az A övön belül megkülönböztethető egy állandóan esős altípus (trópusi esőerdők öve). Azokat a területeket soroljuk ide, ahol a legszárazabb hónap átlagos csapadéka is meghaladja a 60 mm-t (Af). Ezenkívül a monszunesők területe vagy szavanna klíma (Aw), amely időszakonként száraz, de az év nagyobb részében bőséges csapadékban részesedik. A száraz B övön belül elkülöníthető annak egy enyhébb változata a sztyepp klíma területe, ahol még egy-két hónapos csapadékos időszak fellép (BS), és a sivatagok területe, ahol rendszeres csapadékhullásra nem lehet számítani (BIV). A nagyobb évi hőmérsékleti ingásokat mutató C övben döntő jelentőségű, hogy a csapadék éven belüli megoszlása egyenletes vagy szakaszos, s a csapadékos és száraz időszak télre vagy nyárra esik. Ily módon megkülönböztethető meleg-mérsékelt éghajlat nyári csapadékkal és téli szárazsággal (Cw), meleg-mérsékelt éghajlat téli csapadékkal és nyári szárazsággal (Gs), ami az úgynevezett mediterrán klíma sajátossága, és végül meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással (Cf). 235
