Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

4. Leíró éghajlattan - 4.1 Az éghajlati elemek övezetes rendje és azonalitásai

4.3. ábra. A tengerszintre vonatkozó évi középhőmérséklet (°C) övezetes eloszlása

mb

É 0

4.4. ábra. Az évi átlagos gőznyomás (mb) övezetes eloszlása

nyomású övből három hatásközpont képződik a szárazulatok és óceánok elrendeződése miatt: az Atlanti-óceánon a „szentilonai”, az Indiai-óceánon a „mauritiusi” és a Csendes-óceán keleti felében a „dél-csendes-óceáni” néven ismert hatásközpontok.

A csapadékmennyiség földgömbi eloszlásának zonális rendszere nagymértékben zavart (4.6. ábra), de az övezetesség alapvető sajátosságai itt is felismerhetők (4.7.

ábra). Legtöbb csapadék a trópusi területeken hull a 10° É-i és 10° D-i szélességek között. Ettől északra és délre, nagyjából a 20°—40° szélességek között találjuk a szubtrópusi csapadékszegény övezetet, amely egybeesik a szubtrópusi anticiklonok övével. A mérsékelt övben a 40°—60° szélességek között — elsősorban a déli félgömbön — a csapadékmennyiség határozott növekedése regisztrálható, aminek oka ebben az övezetben gyakori ciklonképzőmm

4.7. ábra. Az évi átlagos csapadék (mm) övezetes eloszlása

218

4.5. ábra. Az évi átlagos relatív nedvesség (%) övezetes eloszlása