Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.4 A Föld éghajlatának múltja, éghajlat-ingadozások
egészen pontosan ismert. A jelenkori éghajlat-ingadozások persze elenyészően kicsiny változásokat jelentenek az éghajlati elemek értékeiben a földtörténeti korok időskáláján fellépett ingadozásokhoz képest. Jelentőségüket mégsem szabad lebecsülnünk, mert többek között figyelmeztetnek az emberi tevékenység ma már károsan is realizálódható éghajlat-módosító hatásaira, s részletes tanulmányozásuk hozzásegít a légkör nagyméretű planetáris fizikai folyamatainak jobb megismeréséhez, modellezéséhez. A földtörténeti korok éghajlati viszonyainak rekonstruálásával az éghajlattan egy külön ágazata a paleoklimatológia foglalkozik. A paleoklimatológia csillagászati, meteorológiai, fizikai, geológiai, őslénytani, geomorfológiai ismeretanyag szintetizálásával kutatja az elmúlt földtörténeti korok éghajlatát és értékes ismeretanyagot szolgáltat a földtudományok számára. Röviden áttekintve a paleoklimatológiai kutatások módszereit és néhány főbb eredményét, célszerű ha először a Föld légkörének kialakulásával kapcsolatos újabb megállapításokat összegezzük. 3.4.1 A Föld légkörének kialakulása Az űrkutatás fejlődése, közelebbről a szovjet Venera és az amerikai Mariner űrszondáknak a Venus és a Mars légkörében gyűjtött adatai ma már lehetővé teszik, hogy Földünk légkörének vegyi összetételét egybevethessük naprendszerünk két legközelebbi bolygójának légköri elegy-összetételével. Az összehasonlításból kitűnik légkörünk számos különleges tulajdonsága, s az egybevetés során felmerül a jogos kérdés: hogyan jött létre a Föld gázburka és mi biztosítja ennek a gázkeveréknek fennmaradását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a légkör kialakításában a Föld csillagászati adottságai (Naptól való távolság, méret), szilárd és cseppfolyós anyaga, majd később bioszférája alapvető szerepet játszottak. Tekintsük át először a Venus, Föld és Mars légkörének elegy-összetételét, éspedig annak érdekében, hogy e bolygók légkörének tömegét is összehasonlíthassuk, célszerű ha a főbb gázösszetevők parciális nyomását közöljük (3.15. táblázat). Látható, hogy a Venus felszínén igen nagy (a földi atmoszférához viszonyítva közel százszoros), 3.15. táblázat. A Venus, a Föld és Mars légkörének összetétele a parciális nyomások mb-ban kifejezett értékei alapján (Lovelock és Margulis, 1974.) Gáz Venus Föld Mars Föld egyensúlyi Nitrogén 1 000 780 0,05 30 Oxigén 0 210 0,1 0,3 Szén-dioxid 90 000 0,3 5 300 196
