Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja
rikában és Ausztráliában a 25°, Dél- Afrikában pedig a 23° D-i szélességig mozdul el. Az óceánok térségében évi változása jóval csekélyebb, például a Csendes-óceán fölött még a 10° meridián menti távolságót sem éri el. A bárikus széltörvényből következik, hogy az egyenlítőtől jelentősebb mértékben eltávozó ITCZ és az egyenlítő között a felszín közelében mindkét féltekén nyugatias áramlás jön létre, amely a súrlódás miatt az északi félgömbön DNy-ivá, a déli félgömbön ÉNy-ivá módosul (3.26. ábra). A trópusi keleti szélrendszerbe ilyen módon helyenként beékelődő sekély vertikális kiterjedésű nyugati áramlású szakaszokat szokás egyenlítői nyugatiszél-zónának is nevezni. Ez az elnevezés azonban nem teljesen pontos, miután a nyugatias áramlású szakaszok nem futják körül Földünket, tehát nem alkotnak összefüggő övezetet. Kialakulásuk helye döntő mértékben a kontinensek és óceánok elhelyezkedésétől függ. Azokpn a trópusi területeken, ahol az ITCZ az egyenlítő körül mind északra, mind délre nagyobb kilengéseket végez (ez elsősorban Dél-Ázsia és Észak-Ausztrália térségében tapasztalható), az a helyzet áll elő, hogy ezek a területek az év egy szakában az egyenlítői nyugatiszél-zónához, más szakában pedig a passzátokhoz tartoznak. Ez természetesen azzal jár, hogy itt az uralkodó szélirányok markáns évszakos változása lép fel. így például az egyenlítőtől északra eső trópusi területeken az északi félgömb nyarán, amikor az ITCZ e területtől északra esik, délnyugati szelek fújnak (egyenlítői nyugatiszél-zóna érvényesülése). A déli félgömb nyarán (északi félgömb telén) viszont amikor az ITCZ messze délre húzódik, az északkeleti passzát veszi át az uralmat. Az ITCZ áthaladása csapadékos borús időjárással, a passzát uralma pedig többnyire száraz, derült időjárással kapcsolódik, így azután e területeken közel féléves váltásit csapadékos és száraz évszak jelentkezik. A csapadékos évszakban annak ellenére, hogy ez a magas napállás hónapjaira esik, a borús időjárás besugárzásgátló hatása miatt a hőmérséklet kisebb visszaesése is kimutatható. Ez a jelenség, amelyet trópusi monszunnak nevezünk, legmarkánsabban az Indiai-félsziget, Hátsó-India, Délkelet- Ázsia, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kelet-Afrika, Dél-Arábia, Észak-Ausztrália térségében észlelhető, de kimutatható Dél-Amerika északnyugati peremén és Nyugat- Afrika egy részén is. A trópusi monszunok kialakulása tehát a két nagy planetáris szélválasztónak a trópuson belüli konvergencia zónának és a szubtrópusi magas nyoEK-i passzát ITCZ Egyenlítő DK-i passzát DK-i passzát 3.26. ábra. A trópusi monszunok modellje 192
