Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja

A számítás elvégzésére a

log p2 = log p! -0,01485 —

■* m

formula szolgál. A számítás eredményét az alábbi kimutatás tartalmazza:

0 km

t = 20 °C 1013 mb

1 km

900 mb

3 km

705 mb

5 km

534 mb

9 km

301 mb

(Po P9 km)

712 mb

Mint látható, a trópusi meleg levegőben kisebb a függőleges nyomáscsökkenés, mint a hideg sűrűbb sarki levegőben. Ennek következtében, ha a felszínen azonos légnyomást tételezünk fel, a magasban egy adott szintben a hideg légoszlopban alacsonyabb a nyomás, mint a meleg légoszlopban (3.19. ábra). A hőmérséklet övezetes eloszlása tehát a szabad légkörben me- ridionális irányú bárikus gradienst eredményez, vagyis a szélességi körökkel párhuzamos izobár- vagy izohipsza konfigurációt hoz létre, s a magas nyomás (az É-i félgömbön) délen, az alacsony északon található. A súrlódási réteg fölött ennek a bárikus mezőnek nyugati áramlás felel meg. A közölt adatokból az is kitűnik, hogy a vízszintes bárikus gradiens a magassággal növekszik. Ugyanezt kapjuk egy adott nyomásfelület izohipsza gradiensére felület magassága a következő:

t = —10 °C 1013 mb

zip

Omb

888 mb

12 mb

675 mb

30 mb

492 mb

42 mb

256 mb

45 mb

757 mb

is. A bemutatott esetben néhány nyomást = 20 °C

/ = -10°C

A

850 mb

1500 m

1230 m

270 m

700 mb

3050 m

2580 m

470 m

183