Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.3 A légkör általános cirkulációja

a) A troposzférában három jellegzetes szélövezet különböztethető meg. A trópusi övben (kb. a 30° szélességi kör és az egyenlítő között) a keleties szelek uralkodó jellege tűnik fel. A keleti szél uralma az egyenlítő tájékán az ottani magas troposzféra túlnyomó részére (mintegy 12 km magasságig) kiterjed, magassága azonban a földrajzi szélesség növekedésével csökken. így a 20° szélesség táján már csak 5—6 km-ig mutatható ki, s a 25°—30° közötti zónában csupán a talajközeli 1—2 km-es légrétegre terjed.

A mérsékelt övben a troposzféra teljes vastagságában a nyugatias szélirányok veszik át az uralmat, ezek nyáron a sarki övezetre is kiterjednek, télen viszont a poláris területeken néhány km-es vastagságú felszínközeli légrétegben ismét a keleties szelek lépnek előtérbe. A déli félgömb poláris területén az Antarktisz fölött a talajközeli keleties szelek uralma a nyári hónapokban is megmarad.

A troposzféra légáramlási rendszerének egyik legjellegzetesebb tulajdonságát abban jelölhetjük meg, hogy a mérsékelt öv permanens nyugati cirkulációja a magasabb légrétegekben délre és északra egyaránt kiterjeszkedik. Míg azonban a troposzféra alsó felében az előbb ismertetett három szélövezet ismerhető fel, a felső troposzférában, valamint a sztratoszféra alsó rétegében az egész Földön nyugatiassá válik az uralkodó szél iránya.

A troposzféra cirkulációjának másik szembetűnő sajátossága az, hogy a nyugati szelek övében a troposzféra és sztratoszféra határán (kb. 8—12 km között) a 30°—40° szélességek között igen erőteljesen megnövekszik a szélsebesség. Ezt a jelenséget futóáramlásnak (eredeti angol neve jet stream) nevezzük. A futóáramlás egész Földünket mintegy körülfolyja, helyzetét évszakonként változtatja. Nyáron leggyakrabban a 40°—42° szélességek között található, míg télen kissé visszahúzódik az egyenlítő felé, átlagos helyzete a 32°—34° szélességek táján alakul ki. A futóáramlásban az átlagos szélsebesség nyáron 18 m • s_1, télen viszont eléri a 34 m • s“1 értéket is.

b) A sztratoszférában 20 km fölött a cirkuláció legjellegzetesebb tulajdonsága a szélirányok évszakos átváltódása. Nyáron, vagyis a nyári félgömbön keleti, télen, vagyis a téli félgömbön nyugati szelek uralkodnak. Ez a féléves váltású szélrendszer egészen 80 km-ig, tehát még a mezoszférában is kimutatható.

A szélsebesség a sztratoszférában növekszik a magassággal. A nyári félgömb felső sztratoszférájának keleti szélkomponense a sztratoszféra felső határán (50 km táján) éri el átlagosan 50 m•s_1 maximális értékét, a téli félgömb nyugati szelei pedig 60— 70 km magasságban a legerősebbek (kb. 80 m • s"1).

c) A termoszféra alján, 80—100 km között ismét a nyugati szelek veszik át légkörünkben az uralmat. A csekély mérési adatból arra következtetnek, hogy 100 km fölött a sztratoszféráéval ellentétes évszakos szélváltás lép fel, télen keleties, nyáron nyugatias szelek fújnak.

180