Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.2 Az éghajlati jelenségek térbeli dimenziói
különböző felszínformák, a növényzet változó sűrűsége és szerkezete, az emberi tevékenység felszínmódosító hatásai olykor már egészen kis térségeken belül is annyira különbözők lehetnek, hogy egyébként azonos besugárzás esetén is az energiaháztartás összetevői merőben másként alakulnak. így például nagymértékben eltérő energiamennyiségek kötődnek le a párologtatásra egy város aszfalt- és cementburkolatú felszínén, ahol a csapadék a természetes talajba nem szivároghat be. Inkább a városi csatornahálózat elfolyását meggyorsítja, s a város növénytakaróval borított környezetében, ahol a csapadékvíz jelentős részét a talaj befogadja s a növényzet a lefolyást késlelteti. Egy másik szemléletes példa: kopár homokos területen levő kisebb kiterjedésű szikes tó fölött (amilyet például a Duna—Tisza közi homokos hátságon sokat találunk) és annak növényzettel borított parti sávjában egészen más a párologtatásra, a talaj és a levegő felmelegítésére felhasznált hőmennyiség, mint a környező kopár terület fölött. Ez azt eredményezi, hogy a kis szikes tó partján és a tó vízfelülete fölött nyári nappalokon a hőmérséklet alacsonyabb, a vízgőztartalom pedig magasabb lesz, mint a környező puszta fölött. Ez a hőmérséklet-különbség legerősebb közvetlenül a besugárzást hőenergiává átalakító aktív felszínen, a talaj fölött 1 m-es magasságban még kimutatható, de például 10 m-es felszín fölötti magasságban már elenyészik, amint azt a 3.14. ábrán közölt mérési adatok szemléltetik. 3.14. ábra. Különböző felszínek fölötti hőmérsékletek eltérése Annak oka, hogy a felszíntől távolodva a hőmérséklet eloszlása egyenletessé válik, abban nem tükröződnek már vissza a felszín különböző anyagi összetételéből eredő helyi különbségek, azzal magyarázható, hogy a magassággal növekszik a szélsebesség és a levegő turbulens átkeverődésének mértéke. így a légáramlás a kicsiny kiterjedésű tó fölé szállítja a környező nagyobb kiterjedésű homogén felszín fölötti levegő hő- mérsékleti tulajdonságát. Ha tavunk lényegesen nagyobb lenne, nyilván még ebben a magasságban is érvényesülhetne nappali hőmérséklet-csökkentő hatása, sőt a tó fölötti hűvösebb levegőt a légáramlás nagyobb távolságokig is eljuttatná. Megállapítható, hogy a szubsztrátum kicsiny területen belüli változatossága a felszínhez közeli légrétegek fizikai tulajdonságaira (elsősorban hőmérsékletére) hat ki, de csak akkor, ha 172
