Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)

3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők

3.11. táblázat. A szárazsági index jellemző magyarországi értékei

£

(MJ -m-*)

C

(mm)

H

Magyaróvár

1817

594

1,18

Szentgotthárd

1720

817

0,84

Zirc

1846

763

0,96

Homokszentgyörg)

1662

756

0,88

Pécs

1779

661

1,06

Kecskemét

1943

517

1,49

Mezőhegyes

1712

573

1,19

Tiszaőrs

1758

510

1,37

Nyíregyháza

1620

583

1,10

Kékestető

1612

784

0,82

A sugárzási egyenleg értékeit Dobosi számításai alapján vettük figyelembe

növényföldrajzi megfelelője a füves puszta, annak még viszonylag kedvezőbb csapa- dékellátottságú változata. Látható, hogy a szárazsági index hazai alakulása megegyezik növényföldrajzi tapasztalatainkkal.

A hő- és vízellátottságot összekapcsoló szárazsági index szemléletesen rámutat arra, hogy mennyire egyoldalú és hibás álláspont lenne egy terület klímájának humid vagy arid voltát pusztán a csapadékadatok figyelembevételével eldönteni. A tundrák övezete közismerten humid klímát tételez föl, holott az övezet átlagos évi csapadéka általában csak 200—300 mm. Ez a csekély csapadék azonban a szűkös hőenergia-ellátottság miatt vízfölösleget eredményez. Ugyanakkor például Algéria földközi-tengeri partvidéke 800—900 mm évi csapadéka ellenére is arid klímájú, mert az ottani bőséges sugárzási energia több víz elpárologtatását tenné lehetővé.

A (3.1.4-5) formulából könnyen kiszámítható, hogy H= 1 ariditási indexhez adott évi sugárzásegyenleg esetén mekkora évi csapadékmennyiség tartozik. Erről az alábbi adatok tájékoztatnak:

Es, MJ • m-2 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

C, mm 200 400 600 800 1000 1200 1400

Ha az adott sugárzásegyenlegnél a megadottnál kevesebb az évi csapadék, az éghajlat arid, ha több, humid jellegű. Hazánk éghajlati viszonyai mellett (országos átlagban 1760 MJ -m-2 évi sugárzási egyenleget tekinthetünk) a 700 mm-es évi csapadék választja el egymástól az arid és humid klímaterületeket.

11 Éghajlattan

161