Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők
ítélhetjük azt, hogy a lehulló csapadék milyen mértékben elégíti ki az adott terület vízigényét, tehát a jellemszám visszatükrözi a vízellátottság mértékét: "-^-zhA H hányadost szárazsági (ariditási) indexnek nevezik, számértéke forditottan arányos a vízellátottság mértékével s egyenesen arányos az éghajlat szárazságának mértékével. Abban az esetben ugyanis, ha a (3.1.4-5) szerint meghatározott H nagyobb 1-nél, a sugárzási energia több víz elpárologtatását tenné lehetővé mint amennyit a bevétel biztosít, míg ha kisebb 1-nél, a vízbevétel meghaladja a potenciális párolgást. Első esetben száraz (arid), az utóbbiban pedig nedves (humid) jellegű éghajlatról beszélhetünk. A (3.1.4-5) összefüggésben mind az Es, mind pedig a C esetében átlagos évi összegeket veszünk figyelembe (a csapadéknál közvetlenül használhatjuk a mm-ben megadott mennyiséget, miután 1 mm vízmagasság 1 kg • m-2 víznek felel meg). A Föld különböző területein végzett vízháztartási mérések és számítások alapján kimutatták, hogy a tényleges párolgás és csapadék évi összegeinek aránya függvénye a //mennyiségnek. Az összefüggés alakja az alábbi: (3.1.4-6) amiből a tényleges párolgás a P = C(l—e~H) (3.1.4-7) kifejezés alapján számítható (az összefüggésben e a természetes logaritmus alapszáma =2,72). A formulából meghatározható párolgás az evapotranszspiráció, miután nagyobb kiterjedésű természetes felszínekre vonatkozik, éppúgy mint a (3.1.4-3) összefüggésben levő párolgás is. Az évi sugárzásegyenleg (EJes az évi csapadékösszeg (C) ismeretében tehát a tényleges párolgás (evapotranszspiráció) évi összege (P) meghatározható. A (3.1.4-6) egyenletből ezenkívül a lefolyás (F), illetve a lefolyás és csapadék viszonyszáma a lefolyási tényező (F/C) is kiszámítható. A (3.1.4-3) összefüggésből következik, hogy P=C—F, s ezt az értéket (3.1,4-6)-ba téve nyerjük: Az ismertetett összefüggések nagy térségek vízháztartásának globális elemzésekor használhatók, kisebb területekre való alkalmazásuk csak nagyvonalú általános tájékozódást biztosít. A formulák nem vehetik figyelembe azokat a sokszor döntő helyi domborzati, talajtani és növényzeti adottságokat, amelyek a párolgást és a lefolyást nagymértékben befolyásolják. 159
