Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
3. Fizikai klimatológia - 3.1 Az éghajlat-meghatározó tényezők
3.10. táblázat. Az évi vízháztartás összetevői (liter -m-2) Terület C F P Felső-Tisza vízgyűjtője 1073 613 460 Egész Tisza vízgyűjtője 712 188 524 Zagyva vízgyűjtője 591 90 501 Kapos vízgyűjtője 684 70 614 Dráva vízgyűjtő alpi területei 1421 900 521 Egész Dráva vízgyűjtője 960 510 450 Magyarország területe 620 70 550 A táblázatból jól látható, hogy a csapadékosabb és hűvös hegyvidéki területeken jóval nagyobb a lefolyás mint a dombvidékeken vagy síkságokon, s ennek megfelelően a párolgás kisebb. A jelenség az energiaháztartás ismerete után kézenfekvő (természetes azonban, hogy a domborzatnak, a reliefenergiának is jelentős a szerepe). A hűvösebb, borultabb éghajlatú tájakon kisebb a sugárzásból származó energiabevétel, így az energiaigényes párolgásra kevesebb hő áll rendelkezésre, szükségképpen az a víz ami nem tud elpárologni, a különböző vízfolyásokon elfolyik. A párolgás bekövetkezéséhez két tényező szükséges: az elpárologtatható víz és a hőenergia. A szárazföldek nagy részén rendszerint több hőenergia áll rendelkezésre, mint amennyi a meglevő vízmennyiség elpárologtatásához szükséges. A sugárzási egyenleg (Es) ismeretében kiszámítható az a lehetséges vagy potenciális párolgás (Pp) amely akkor következnék be, ha a felszínen mindig korlátlan mennyiségben volna elpárologtatható vízkészlet. Miután azonban a szárazföldi területeken rendelkezésre álló vízkészlet — kivéve a Föld legcsapadékosabb tájait — általában korlátozott, a tényleges párolgás kisebb-nagyobb mértékben alatta marad a potenciális párolgásnak. Hosszabb időszakot tekintve, a Föld összes szárazföldi területének tényleges párolgása mindössze 40—50 százaléka a potenciális párolgásnak. A sivatagos területeken a legszembetűnőbb a különbség a kétféle párolgás között. Itt áll rendelkezésre a legtöbb hőenergia, ezért a lehetséges párolgás itt a legnagyobb. Ám miután vízbevétel nincsen vagy csak egészen jelentéktelen, a tényleges párolgás gyakorlatilag zérusnak tekinthető. 3.10. ábra. A lehetséges és tény leges párolgás éven belüli átlagos alakulása Magyarországon 157
