Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.1 A Föld légköre
össze. Következőkben a Föld légkörének jelenlegi összetételét, szerkezetét ismertetjük s ez, amint majd a 3. fejezetben látni fogjuk, sok tekintetben jelentősen eltér a szomszédos bolygók légkörétől. 2.1.2 A légkör összetétele A Földet körülvevő levegőburok számos gáz keverékéből áll, ezenkívül különféle cseppfolyós és szilárd anyagokat is tartalmaz diszperz (szétszórt) állapotban. A légköri gázokat a meteorológia kétféle módon osztályozza. Az osztályozás egyik szempontja az, hogy az illető gáz mennyisége az időben és térben mennyire állandó. Azokat a légköri gázokat, amelyek mennyisége hosszú időn át változatlannak tekinthető (a gázmolekulák légköri tartózkodási ideje igen hosszú), állandó gázoknak minősítjük (az „állandóság” itt éppúgy mint az éghajlatnál csak viszonylagos, geológiai időskálán már nem érvényes). Azokat a légköri gázokat, amelyek mennyisége rövidebb időn belül (néhány év, esetleg néhány évtized) már észrevehető változásoknak van kitéve s koncentrációjuk térben is különbözik, változó gázoknak nevezzük. Azok,, amelyek mennyiségi változása már egészen rövid időtartamon (néhány nap vagy hét) és kis területen belül is jól érzékelhető, alkotják az erősen változó gázok csoportját. A régebbi magyar nyelvű szakirodalomban az állandó légköri gázokat alapgázoknak, a változó és erősen változó gázokat vendéggázoknak, egyes fajtájukat pedig szennyeződésnek nevezték. Ma ezek a megjelölések már nem használatosak. Az osztályozás másik módja a légköri gázok relatív mennyiségének (adott térfogaton belüli arányának) figyelembevétele. Ilyen alapon nagyobb részarányban előforduló fő összetevőket vagy „állandó” komponenseket, illetve kis koncentrációjú nyomgázokat különböztetünk meg. A gázokon kívül a levegőben számos diszperz állapotú szilárd és cseppfolyós anyagot találunk, ezeket aeroszol részecskéknek nevezzük. Mennyiségük a levegő összes tömegéhez viszonyítva elenyészően csekély. A nyomgázok és aeroszol részecskék együttesen alkotják az úgynevezett nyomanyagokat. A légköri levegő térfogatszázalékos összetételét és az alkotó gázok minősítését a 2.1. táblázat tartalmazza. Az adatok a talajközeli légrétegre vonatkoznak, de mint a továbbiakban rámutatunk, ez az elegyösszetétel az ún. állandó gázokra nagy magasságokig (kb. 90 km) érvényes. Megjegyezzük, hogy a „légköri levegő” megjelölést esetenként azért célszerű alkalmaznunk, hogy különbséget tehessünk a mesterséges zárt terekben található levegővel szemben, például egy lakószoba levegőjének összetétele különbözhet a légköri levegő összetételétől. A légköri levegő fő összetevői a nitrogén, az oxigén, a szén-dioxid, a nemesgázok csoportjába tartozó argon csaknem a teljes levegőanyagot alkotják, a levegőtérfogat 12
