Péczely György: Éghajlattan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998)
2. Általános meteorológiai alapismeretek - 2.12 Ciklonok és anticiklonok
eredményez, a lehulló eső mennyisége néhány óra alatt több száz mm is lehet. Földünk legnagyobb hozamú rövidebb időtartamú csapadékai trópusi ciklonokhoz kapcsolódnak. A viharzóna áthaladása után a szélsebesség fokozatosan csökken, a felhőzet feloszlik, a légnyomás pedig egyenletesen emelkedik. A trópusi ciklonok az egyenlítői övezet tengerei fölött keletkeznek, majd nyugatias irányba haladva megerősödnek. Pályájuk lassan távolodik az egyenlítőtől, s többnyire a kontinensek keleti partjai előtt a sarkok felé elkanyarodó parabola íven mozognak. A kanyarodás után veszítenek erejükből. A parabola pálya csúcsa kb. a 20—25° szélességre esik. 2.70. ábra. Trópusi ciklonok leggyakoribb pályái A trópusi ciklonok kialakulása jól körülhatárolható földrajzi térségekhez kötődik (2.70. ábra). Fellépésük gyakorisága szerint első helyen a Csendes-óceán ázsiai partvidéke áll, Dél-Kína, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Japán körzetében. Az itt kialakuló trópusi ciklonok elnevezése tájfun. A tájfunok esetenként a Szovjetunió csendes-óceáni partvidékének déli részeit is érintik. Ezt követően a Karib-tenger és az Antillák térsége tűnik ki gyakori trópusi ciklonjaival, amelyeket indián eredetű szóval hurrikánnak neveznek. Hasonlóan gazdag trópusi ciklonokban az Indiai-óceán egyenlítőtől délre eső területének nyugati része a Mauritius- és Réunion-szigetek, valamint Madagaszkár keleti partjainak térsége. A Dél-Csendes-óceánon a Hebridák és a Sa- moa-szigetek körzetében keletkeznek gyakran trópusi ciklonok. Kisebb gyakoriságú előfordulási helyek még Ausztrália északnyugati partvidéke, a Bengáli-öböl tájéka és Mexikó csendes-óceáni partvidéke. Trópusi ciklonok csak olyan tengerek fölött keletkeznek, amelyek felszíni vízhőmérséklete meghaladja a 26 °C-ot. Ez a magyarázata annak, hogy az Atlanti-óceán déli félgömbi trópusi övezetében és a Dél-Csendes-óceán trópusi zónájának keleti részében nem szoktak trópusi ciklonok megjelenni, miután ott a hideg tengeráramlások (Benguela és Peru áramlatok) miatt a víz hőfoka e kritikus hőmérsékletnél alacsonyabb. A trópusi ciklonok kialakulása az év bizonyos szakához kötődik. Leggyakrabban késő nyáron és kora ősszel (az északi-félgömbön augusztus—október, a déli félgömbön február—április között) jelennek meg, amikor a tenger felszíne a legmelegebb. 122