Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.4 Kondorosy Pál–Papp Gábor–Dr. Zsámboki Lajos: Állékonysági vizsgálat
Ipolyi duzzasztó (L. 3,23 ábra) Üzemi vizterhelés: felvizszint 159,05; vizoszlop 1,65 m alvizszint 157,40; vizoszlop 0,9 m Gv = (7.1,65 + 8.0,9) 10.10 = 1875 kN Ritka vizterhelés: felvizszint 159,35; vizoszlop 1,95 m alvizszint 157,40; vizoszlop 0,9 m Gv = (7.1,95 + 8 . 0,9) 10.10 = 2085 kN Szélső vizterhelés: felvizszint 159,55; vizoszlop 2,15 m alvizszint 157,30; vizoszlop 0,8 m Gv = (7.2,15 + 8.0,8) 10.10 = 2145 kN Többlet földnyomás: , A bal oldali oldalfal háttöltésén közlekedő közúti jármüvek terhe többlet földnyomást eredményez. A Közúti Hidszabályzat szerint q = 24 kN/m^ helyettesitő megosztó terhelést kell figyelembevenni. Az ebből származó többlet földnyomás ..24 = 0,5.24 = 12 kN/m^ = p . 3.4 Állékonysági vizsgálat 3.4.1 Hidraulikai állékonyság Ennél a vizsgálatnál azt kell ellenőrizni, hogy a duzzasztásból származó felviz-alvizszint közötti vízlépcső hatására létrejövő szivárgás a műtárgy alvizi végén nem okoz-e hidraulikus talajtörést, illetve a súlyozott szivárgási hossz kellő biztonságot ad-e talaj állékonyság szempontjából. Amennyiben a szerkezet önmagában nem teszi állékonnyá a talajt, a műtárgy hidraulikai állékonyságát vízzáró elemek (szádfal, résfal stb.) alkalmazásával a szivárgási uthossz növelésével kell biztosítani. 87
