Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.2 Papp Gábor: A műtárgyak kialakítása és szerkezeti méreteinek a felvétele

Az L szerkezeti hossz siktáblánál a vízzáró lemez vastagságának sz

és az azt támasztó vízszintes tartó magasságának az összege, míg a szegmenstáblánál az ív vízszintes vetülete. Ennek számítását legegyszerűbben a Pithagorasztétel alkalmazásával végezhetjük el. A 3.16 ábra alapján

\ n ír

x = \ R - (h + 30 cm)

L = R - x (3-23)

sz

Fentiek figyelembevételével a Méhész-pataki duzzasztó szegmens táblájának szerkezeti hossza.-. (R = 4,8 m)

x = \Jr2 - 2,702 = 4,2 m,

L = R - x = 4,8 - 4,2 = 0,6 m sz

Billenőtáblánál az L szerkezeti hossz a tábla állásától függ. sz

Ennek értéke a tábla Mj magasságából számítható, amit a 3.17 ábra jelölései alapján az

h + 40 cm cos 10°

(3-24)

képletből kapunk. A (3-24) alapján az ipolyi duzzasztó billenőtáblájának az M hossza 2,525 m.

Szegmenstáblánál ügyelni kell arra, hogy a szegmenskart támasztó csap megtámasztására szilárdságilag elegendő keresztmetszetet biztosítsunk.

Az ideiglenes elzárások csak kis vízhozam esetén, esetleg az érkező vízhozamnak a vizkivételi műtárgyon keresztül történő elvezetése mellett helyezhetők el. A betétgerendákat és a betétpallókat csak kiegyenlített fel-alvizi, vagy maximálisan 20 cm-es vízlépcső esetén lehet be- és kiemelni. Egy nyílású duzzasztóműnél az ideiglenes elzárás csak akkor helyezhető be, ha a fel- és alvizszint kiegyenlített és a duzzasztón átfolyó viz 10-20 cm-nél nagyobb alvizi vízállást nem okoz. Két nyílás esetén egyidejűleg csak egy nyílás zárható el, és csak akkor ha

az érkező vízhozam (0,20-0,25) Q -nál nem nagyobb.

max

Az ideiglenes elzárások erőtani számításait a 3.6.2 pontban ismer- tetjük.

66