Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása

A továbbiakban ellenőrizni kell, hogy az alvizben valóban a feltételezett szabad átfolyás alakul-e ki. A kiindulásként figyelembevett felviz- alviz álláshoz, valamint a táblanyitáshoz a [14] 18-B grafikonjából H/a és h /a függvényeként az átfolyás jellegére alulról befolyásolt átfolyást

3.

állapíthatunk meg. Ennek megfelelően a (3-11) alapján kapott Q vízhozamot a [14] 18-C grafikonjából szintén a H/a és h /a függvényeként le3.

olvasható "k" visszahatási tényezővel szorozni kell.

Esetünkben a k visszahatási tényező értéke 0,8, igy a valóságos hidraulikai helyzetnek megfelelő vízhozam: 0,8 . 12,70 = 10,16 m3/s, mig a fajlagos vízhozam:

A q ismeretében és a h = h feltételezésével a vizugrás h„

e 1 ° 2

mélységét derékszögű négyszögszelvényben a

(3-13)

képletből számíthatjuk. Esetünkben h^ =1,21 m-re adódik. Minthogy 0,6

m-es táblanyitás mellett a h^ összetartozó vízmélység a h& alvizi vízmélységnél kisebb, azaz

h„ = 1,21 m < h =1,7 m 2 a

a vizugrás kapcsolata az alvizzel visszaduzzasztott, igy a 0,60 m-es táblanyitásnál az utófenék süllyesztése nem indokolt. A

ezért a [14] alapján a vizugrás visszaduzzasztott, fedőhengeresnek mi- nősithető. A vizugrás hosszát a visszaduzzasztás miatt derékszögű négyszögkeresztmetszet esetén a Safranec

54