Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.1 Papp Gábor: Hidraulikai tervezés, a műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása
3.3 ábra Az Ipoly folyó 125+100 fkm szelvényének permanens vizhozamgörbéje 3.1.2 A műtárgy árvízlevezető szelvényének a meghatározása A vasbeton műtárgy funkcionális szerepe, hogy árvizlevezető szelvényével az árvizek, a jég és a hordalék levonulását viszonylag, alacsony önduzzasztással biztosítsa. Az árvizlevezető szelvény kialakítása függ a duzzasztómű vízfolyás- és arra merőleges irányú elhelyezésétől is. A tervezésnek ebben a stádiumában feltételezzük, hogy előzetesen a duzzasztómű helyét az előadásban, valamint a [4, 7, 17, 18, 19j irodalomban részletesen indokolt szempontok szerint már kijelölték továbbá, hogy' a hidrológiai előtanulmányt a duzzasztómű szelvényére elvégezték. Röviden összefoglalva feltételezzük, hogy:- a duzzasztómüvet a vizfolyás irányában az áramlási, az árviz- és a jéglevonulási szempontoknak megfelelően az inflexiós szakaszon helyezték el, ahol a mederben, sem hordaléklerakódás, sem kimosódás nincs,- a duzzasztómüvek vízfolyásra merőleges irányú elhelyezéséhez az árvízi sodorvonalat meghatározták,- a műtárgy szelvényében a legnagyobb árvizszintet (LNV), a hozzátartozó árvizi vízhozamot (LNQ) és a szelvény árvízi vízhozamhoz tartozó v középsebességét megállapították,- végül, hogy a helykijelölésnél az építés megvalósításának a szempontjaira is figyelemmel voltak. Az árvizlevezető szelvény tervezésének további sarkalatos kérdései:- a hidraulikailag feltétlenül indokolt átfolyási terület, A meghatározása,- a vasbeton műtárgy küszöbszintjének a megállapítása, tehát az árvizlevezető szelvény függőleges siku elhelyezése. 41
