Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
7. Huszár László–Papp Gábor: Vízkivételi műtárgyak, vízszintszabályozók, hidraulikus automata zsilipek
7.8 ábra Hordalékszállitási viszonyok A vízkivételt mozgatható zsilipszerkezettel lehet biztosítani, ill. szabályozni. Tekintettel arra, hogy a gravitációs vizkivételi műtárgyak és a duzzasztómüvek szerkezeti és kialakítás tekintetében hasonlóak, ezért egyrészt a 2.1., 2,2 és a 2,3 ábrákon feltüntetett szerkezeti elemek és azok megnevezései itt is érvényesek, másrészt a hidraulikai és az erőtani számításuk is a duzzasztómüveknél végig vezetett számítás alapján elvégezhető. Hangsúlyozzuk, hogy a két műtárgytípus hasonlóságát csak a szerkezeti elemek kialakítása, a hidraulikai és az erótani számítás vonatkozásában kell érteni, mert a funkcionális szerepük már eltérő. Például a duzzasztóműnek a fő vízfolyás árvizét, a jeget, a hordalékot és az uszadékot tovább kell engedni, a vizkivételi műtárgynak pedig meg kell akadályozni, hogy azok a fő- és mellékcsatornákba bejussanak. A vizkivételi műtárgyak hidraulikai méretezéséhez a beáramló viz sebességét, a szerkezeti anyagokra megengedett "v" sebesség és a rendelkezésre álló esésveszteség figyelembevételével célszerű felvenni. A "v" sebesség értéke vasbeton műtárgynál 5-6 m/s. A gravitációs csatorna optimális magassági vonalvezetéséből adódó összes hasznosítható esést részben a műtárgyak helyi veszteségére (önduzzasztás stb.), részben a csatorna súrlódási veszteségére használják fel. A továbbiakban a gravitációs vizkivételi műtárgyaknak elsősorban a funkcionális kérdéseit és a működési folyamatait ismertetjük. Az ilyen műtárgyak vízfolyáshoz, ill. duzzasztóműhöz viszonyított elhelyezési szempontjait részletesen Csugajev, P.P.: "Gidrotechnicseszkije szaru- zsénnyija" Moszkva, 1978. könyve tárgyalja. 315
