Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.6 Huszár László–Papp Gábor: A duzzasztóművek technológiai berendezése, egyes részeinek kialakítása, erőtani számítása
M 0,8.R.G„ng + McsapSur^^s + M tömítések surl. + (3-42) + Mszivóerő + Mbeiszaplódás ^ F 0 Az F felhuzóerőt a táblaállás függvényében grafikusan célszerű ábrázolni. (3-42)-ben M .... elhanyagolható; M.. : 23 kNm csapsurlodás: tömítés (kétoldali), Mgzívőerg: a tábla alsó hidraulikus kiképzése miatt elhanyagolható, Mbejszap0jő(}£s: 26 kNm (5,5 m hosszban felvéve 1 kN/m). Kiegészítésképpen még megjegyezzük, hogy a gyakorlatban az 5-6 m-nél magasabb vízlépcsőt tartó egyszerű szegmenstáblára annak 40-50%-a közötti magasságú billenőlapot helyeznek. Ilyen esetben a kisebb vízhozamok tartományában a vizszinttartást a kisebb mozgatóerőt igénylő billenőlap, nagyobb vízhozamoknál a teljes tábla mozgatásával lehet biztosítani. A billenőlappal is kiegészített főelzárás hidraulikai sajátossága, hogy kisebb vízhozamoknál csak a tábla feletti átbukással, nagyobb vízhozamoknál pedig csak átfolyással kerül az érkező vízhozam az alvizbe. Hazai viszonylatban ilyen a 11,30.24 m-es nyilást záró kiskörei elzárótábla. A szekrényes tartó szegmense 8 m, a két csuklóval ráhelyezett billenőlap 3,3 m magas. A duzzasztómű hossz-metszetét a fi9~1 4.37 ábrája mutatja, részletes ismertetését [5,6,7,4o] tartalmazza. A billenőtáblás főelzárásnak egy másik változata, amikor a szegmenscsap a felvizi oldalon van elhelyezve, igy a szegmenskar húzott. Ilyen húzott szegmenstáblát mutat a 3.92 ábra, amely a német Dunán Bergheimnál a folyam 2469 + 900 fkm szelvényében épült 3.7,8.24 m-es nyílással. Itt a billenőlap magassága 2,15 m. A húzott szegmens előnye egyrészt abban van, hogy a szegmenskar igénybevétele miatt az acél szilárdsági tulajdonságait jobban ki lehet használni, mint a nyomott, kihajlásra is érzékeny szegmenskarnál, másrészt pedig abban, hogy a csaptámasz felvizi oldali elhelyezése miatt a pillért az alvizi oldalon nem szükséges a vasbeton műtárgy teljes hosszában kiképezni. Ezt a tényt a 3.92 ábra is jól szemlélteti. Megjegyezzük, hogy a pillér hosszúsága csökkentésének még más módja is van, amit majd a 3.7 pontban ismertetünk. Hátránya, hogy nagyobb felhuzóerőt igényel, mint a nyomott szegmens. Hazánkban a Sió torkolati mü duzzasztójának 7,2x13,5 m-es egyszerű szegmenstáblája a Sió felé történő duzzasztás esetén 3 oldali vízzárás mellett nyomott, magas dunai vízállás esetén 4 oldali vízzárással húzott. A torkolati mü részletes ismertetését a Vízügyi Közlemények 1974. 3. füzete tartalmazza. 167
