Papp Gábor - Zsámboki Lajos - Huszár László - Kondorosy Pál: Folyami vízépítés. Tervezési segédlet 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Feladatbeli duzzasztóművek tervezés - 3.6 Huszár László–Papp Gábor: A duzzasztóművek technológiai berendezése, egyes részeinek kialakítása, erőtani számítása

Esetleges terhek: ezek előfordulásuk ill. gyakoriságuk valószínűsége szerint lehetnek:- Tartós terhek (előfordulási valószínűsége nagyobb mint 60%; élettartamra vonatkozó tartóssága nagyobb mint 10%).- Rövid idejű terhek, előfordulási valószínűsége 10-60% között van.- Rendkívüli terhek, melyeknek előfordulási valószínűsége kisebb mint 10%.

Állandó terhek:

Állandó teherként az acélszerkezet saját súlyát, valamint a szerkezeten állandóan működő más terheket kell számításba venni.

Az elzárószerkezet saját súlyát közelitő súly számítás sál, vagy hasonló jellegű és nagyságú szerkezetek ismert súlyadatai alapján kell meghatározni. 2

Feltéve, hogy az elzárótábla fajlagos súlya 1,8 kN/m az elzárótábla felülete: 2,7 x 3,05 = 8,23 m2, igy 1 db elzárótábla súlya 15 kN.

Esetleges terhek:

Hidrosztatikus terhelés:

Nagyságát a tervezett duzzasztási szint, és a várható tulduzzasz- tás figyelembevételével megállapított legnagyobb felvizszint, - és az egyidejűleg lehetséges legkisebb alvizszint alapján kell meghatározni.

A tulduzzasztás mértéke a VMS 141-72 alapján:

Legnagyobb

Tartós Rövid idejű

Rendkívüli

vízlépcső

h(m)

teherként figyelembe veendő tulduzzasztás (m)

< 5,0

0,30

0,50

5,0 - 10,0

0,50

0,70

(Megjegyzés: ha az acélszerkezet méretezése szempontjából a természetes vizszinteket kell figyelembe venni, akkor a mértékadó vizszin- teket előfordulásuk gyakorisága alapján kell meghatározni.)

135