Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

Átereszek létesítése többek között a vízfolyásba betorkoló árkok vizének bevezetésénél indokolt. Ui. a meder fenntartási munkáit általában géppel végzik, ezek részére a parton ut szükséges, ezért a beömlés nyílt torkolatu műtárggyal nem oldható meg,' Az ilyen átereszek lényegében torkolati műtárgyak (4, 5 ábra). A lecsapoló árok engedélyezési terve tartalmazza a kiépítési vízhozamot. Adat hiányában 50%-os előfordulási valószínűségi vízhozammal számolni elegendő. Hidraulikailag az oldalbefolyő

áteresztő egy olyan víztartály kifolyó csövének tekinthető, amelyben a nyo- mómagasság az árokpartéi legalacsonyabb pontjának és a csőtengelynek a szintkülönbsége. Hidraulikai méretezését a nyomásalatti kifolyásra felirt Bernoulli egyenlet alapján lehet végezni:

ahol H a nyomómagasság (a partéi és a csőtengely szintkülönbsége), v m/s a csőáteresz középsebessége, f he + f j,} helyi veszteségtényezők

(együttes értékük 1,2-1, 8 között van) X = 0, 03, L (m) és d (m) a csőáteresz súrlódási tényezője, hossza, illetve átmérője.

A v ismeretében:

69

4.5 ábra

Torkolati csőáteresz