Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

4. Vízmosáskötési-, patakszabályozási mintafeladat

2. A Debercsényi patak alsó szakaszán 1100 m hosszon a meder fo­kozatosan iszapolódik, a fenék a korábbi szintjénél 0,7 m-rel magasabban van. A lerakődott hordalék durvább homok- és kavicsrétegekkel váltakozik. A meder feltöltődése miatt á patak a heves záporok, hirtelen hőolvadások vízhozamait levezetni nem tudja, gyakoriak a kiöntések (2-3 évenként). Egy-egy kiöntés alkalmával az 1200 lakosú Magyamándor községből 27 csa- ládi ház, 13 ha gyümölcsös, a helyi termelőszövetkezet 120 férőhelyes tehénistállója és takarmánytelepe, valamint a községi TUZEP-telep kerül 3-4 napra víz alá. 3. A talajvizszin átlagban 0, 6 m-re közelítette meg a környező lakó­házak küszöbszintjét, igy az jelenleg a fagyhatár felett van, ezzel egyidőben a kutak vizének minősége romlott, jelenleg ivásra nem alkalmas. 4. A Szandaváraljai patakba szállított hordalék abeömléstőlO, 9 km- re levő vízhasznosítás célú tározót fokozatosan feltölti. A geodéziai fel­mérések eredményei azt mutatják, hogy a 12 éve épült tározóban 15-16 000 m^ hordalék - a tározó hasznos térfogatának 7%-a rakódott le. 5. Az erősen kifejlődött vízmosás az egységes és célszerű közleke­dést a völgyoldalon teljesen megszüntette, jelenleg csak kerülővel lehet, a völgyenéken, a feliszapolődott hordalékkúpon keresztül közlekedni. 6. Jelentősek az árvíz utáni kilakoltatásra, az ideiglenes elhelyezés­re, a kutak tisztítására, a megrongálódott vályogházak javítására fordított költségek is. 7. Végül, de nem utolsósorban ide sorolandó a közvetlenül veszélyez­tetett terület lakosságának rossz hangulata, bizonytalanságérzete és az egy-egy katasztrófa utáni társadalmi kötelezettség és jelentős anyagi se­gítség is. 4.2 A tervezési feladat megfogalmazása A vizgyüjtőterület kielégítő, komplex rendezése két irányú:- egyrészt meg kell szüntetni a jelenlegi vonalmenti káros állapotot,- másrészt a káros állapotot előidéző felületi eróziót agrónőmiai beavatkozással csökkenteni kell. Csak a műszaki, erdészeti, mezőgazdasági tevékenység együtt képez egységes egészet és eredményezheti a vízgyűjtő komplex rendezését. A komplex vízrendezési munka célszerű végrehajtását a műszaki jellegű munkákkal kell kezdeni és az agrónőmiai beavatkozással befejezni. A Tervezési Segédletben csak a műszaki jellegű tervezési feladatokat fog­laljuk össze. 44

Next

/
Thumbnails
Contents