Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

3. Adatfeldolgozás

ahol az OC a lefolyási tényező,

i Q7 a p%-os valószínűségű fajlagos esővizhozam,

P/o

F[kmz]a vízgyűjtőterület nagysága.

A számítás menetét példával illusztrálva [14 ] tartalmazza. Az említett módszereken kivül a gyakorlatban alkalmazzák:

a középvizhozam és a nagyvizhozam aránya alapján történő becslést [14],

a Markó-féle számítási módszert [ 8], a Kovács-Takács-féle számítási módszert [ll],

A következő elveiben különböző árvizhozam meghatározási módszereket a teljes árhullámképek statisztikai elemzése képezi. A módszereket példával [11]-ben ismerhetjük meg.

A különböző módszerek célszerű alkalmazását, összehasonlításait és kritikai értékelésüket [ll] tartalmazza.

Amint látható az utóbbi két évtizedben több, elsősorban tapasztalati adatokon alapuló árvizszámitási módszert dolgoztak ki. Ennek következtében a korábbi egyidejű lefolyásvonalak módszere, számos bizonytalansága (a Kenessey-féle táblázat, Montanari-féle éghajlati valőszinUségi függvény) miatt a háttérbe szorult.

Újabb módszerek a hidrológiai analógián alapuló számítások, amikor adott lefolyásvizsonyu területre kidolgozott összefüggéseket hasonló lefo- lyásviszonyu, de megfigyelés nélküli területre alkalmazunk.

Bármilyen módszert is alkalmazunk a mértékadó vízhozam meghatározására, mellette mindig figyelembe kell venni:- az észlelt legnagyobb és a legkisebb vízállást vagy vízhozamot;- a fizikailag maximálisan lehetséges vízállást vagy vízhozamot;- a nagyvizek között ténylegesen eltelt visszatérési időt;- az építmény célját és rendeltetését;- az építmény tervezett élettartamát;- a védendő terület települési, ipari beépitettségi sajátosságait;- és végül az építmény műszaki, erkölcsi haszna és építési költsége közötti gazdaságossági összefüggéseket.

A felsorolt szempontok együttes figyelembevétele alapján lehet kiválasztani a mértékadó vízhozamot, amellyel történő számítás az elérendő célt, az építmény biztonságát és a gazdaságossági kérdéseket is együttesen tartalmazza.

A félévközi rajzfeladat keretében a hallgatók mind az időszakos vízfolyásra, mind pedig a patakra vonatkozó mértékadó vízhozamot alapadat - ként megkapják.

37