Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

3. Adatfeldolgozás

menete a következő: a helyszíni bejárás ős a beszerzett adatok alapján a vízgyűjtőt minősíteni kell a lefolyási viszonyok szempontjából, majd a vízgyűjtőterület nagysága ismeretiben a 3, 8 ábráról le kell olvasni a q, nnr~os

fajlagos árvizhozamot, amelyből a 10%-os árvizhozam:

Ebből a 3,9 ábra arányszámainak alapján a

Q = 0,08.200 = 16 mJ/s,

a 3, 9 ábra alapján az

valószínűségű arány:

amiből:

3. Arvizszámitás csapadékadatokból, a racionális módszer (Babos)

A számítási módszer lényege az az elv, hogy a vízfolyás vizsgált szelvényének mértékadó vízhozamát az a csapadék szolgáltatja, amelynek T időtartama megegyezik a vizsgált szelvényhez tartozó X összegyüleke- zési idővel, azaz: T = X . A p%-os valószínűségű árvizhozam:

32

Pra -os előfordulási valószínűségű árvizhozamot kapjuk.

Például legyen a vízgyűjtőterület nagysága F = 200 km , egyébként széles, lapos, laza altalaju. Határozzuk meg a Q „-os árvizhozamot.

A vázolt lefolyási viszonyok alapján a 3. 8 ábra alsó vonalát kell figyelembe

venni, igy a qtnrrr-os fajlagos árvizhozam 0,08 m^/s.km^, ebből:

10^