Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

2. Helyszíni felvételi munkák

- a hídszerkezet szélessége;- a hid ferdesége.

A felmérést nagymértékben megkönnyíti, ha sikerlil a híd építési terveit megszerezni, de a helyszíni felmérést akkor is el kell végezni. A hid ferdesége legkönnyebben a hídfők alaprajza által meghatározott négyszög átlóinak mérésével állapítható meg, (merőleges hídnál az átlók egyformák). Nehézséget az alapozás alsó síkjának meghatározása jelent. Ezt az adatot semmi esetre sem lehet az építési tervből átvenni, különösen nem, ha a II. világháború utáni újjáépítés során létesült hídról van sző.

Az alapozás alsó síkjának meghatározására megbízható, könnyű módszer nem áll rendelkezésre. Megbízható a kutató gödör ásása, ennek lehetősége viszont elsősorban a viz behatolása miatt korlátozott. Ha mégis sc.r kerül az ásásra, azt, a hid kezelőjének be kell jelenteni, hogy a szakmai felügyeletről gondoskodni tudjon.

Gyakorlati módszer, hogy 2-3 m hosszú kihegyezett vasrudat kísérelnek meg beverni az alaptest alá 45°-os szögben. Több távolságról végrehajtott kísérletezgetés után, és a kísérletet több helyen megismételve következtetni lehet az- alaptest mélységére.

Az esetleg szükségessé váló többi méret meghatározásáról a 4. 4. 5.1 pontban lesz sző.

Fenéklépcsők, bukók, surrantők esetében a műtárgy hossz-szelvényének és jellemző keresztszelvényeinek felvétele szükséges. Meder fölötti keresztező vezetékeknél (elektromos, posta) a hely- és irány meghatározása, valamint a parti alaptestek helyének felmérése elég. Ha a keresztezés a meder alatt van (gáz, olaj, viz, kábel) feltétlenül szükséges a fenék közelében és még 2-3 helyen a vezeték mélységének felderítése, mert a keresztezési tervek nem megbízhatók. A farud beverésétől a korszerű műszerekig számos eszköz áll rendelkezésre a munkához. Célszerű, ha a vezeték helyének meghatározásánál a vezetéket kezelő szerv megbízottja is jelen van és a felmérésről jegyzőkönyv készül. Felmérendők a keresztező elektromos légvezetékek meder melletti oszlophelyei, és a légvezeték magassága, az utóbbi magassági szögméréssel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nyáron a vezeték jobban "belóg", mint télen.

A felmért műtárgyakról külön keresztszelvény sorozatot célszerű összeállítani.

Az állapotmeghatározás hidak és vízépítési műtárgyak esetében -zemrevételezéssel és a benyomások feljegyzésével történik; A mütárgyak- "M célszerű vázlatot és fényképet készíteni.