Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)

1. A tervezés előmunkálatai

megoldást. Pl.: a szomszédos Garadna és Szinva patakok vízgyűjtőterülete közel azonos, a sokéves lefolyási tényezők ennek ellenére lényegesen eltérnek. A Szinva patak lefolyási tényezője 2,4-szer nagyobb, mint a Garadna pataké. A bánya vizszintsüllyesztés is lényegesen módosíthatja a topográfiai vízgyűjtőt. Pl.: a Császár-viz topográfiai vízgyűjtőterülete kereken 400 km2. Ebből a területből 80 km^ a szomszédos Tatabánya felé adja le karsztvizét.

Rendkívül fontos tájékozódni a vízgyűjtőterület hordalékképződése és a hordalék járásának viszonyáról is.

1.3.4 Vizikönyvi adatok beszerzése

Az első Vízügyi Törvény 1888-ban jelent meg, a "vizikönyv" szót azóta használják. Vizikönyvet fektettek fel minden jelentősebb vízfolyásról (melynek szélessége legalább 3-4 m), bevezették az összes meglevő és az azóta engedélyezett vizimunkát, melyet a mederben, a mellékágakon vagy a vízgyűjtőn végeztek. A vizikönyv vezetője régebben a megyei közigazgatás, jelenleg a Vízügyi Igazgatóság. Régebben a vízhasználatok - vízimalom, öntözés, lecsapolási-és mederrendezési munkák - minősültek vizi- munkának, a fogalomkör később a kutakból történő gépi erejű vízkivételekkel és a mélyfúrású kutakkal bővült. Jelenleg a vízkészlet minden mennyiségi és minőségi változását eredményező tevékenység vizimunkának minősül, a medret érintő, de a vízkészletet nem befolyásoló munkák viszont nem. Az utóbbi időben emiatt a medret keresztező vezetékek sajnos nem kerülnek vizikönyvi bejegyzésre.

A vizikönyv rovatai: sorszám, az engedélyes (létesítő) neve, a vizi- munka neve és helye, az engedélyező határozat száma, az időszakos felülvizsgálatok időpontja és eredménye. Az engedélyezett munkák műszaki tervei általában megtalálhatók a vizikönyvi tervtárban, amelyeket a Vízügyi Igazgatóság Engedélyezési Osztálya kezel.

A vízjogi létesítési engedély jogot biztosit a vízhasználatra, de kötelezettséget is jelent, részben a használat módjára, részben a létesített müvek állandó fenntartására.

1.4 Távlati regionális tervek egyeztetése

A mederrendezési terv készítésének megkezdése előtt a tervező az illetékes Vízügyi Igazgatóságtól a "műszaki megoldás elvi meghatározását" köteles kérni. így a távlati tervekkel történő egyeztetés tulajdonképpen nem a tervező feladata, az egyeztetés eredményét az elvi meghatározás tartalmazza, ennek összeállításánál az alábbi távlati terveket veszik figyelembe.

13