Papp Gábor - Andorkó Sándor: Folyami vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994)
1. A tervezés előmunkálatai
- feljegyzés készítése a meder állapotáról, benőtts égéről, az eróziós nyomokról, rézsll-suvadásokról és zátonyokról, a terület elvizenyősödé- sének okáról;- a felmérendő völgyszelvények helyének kijelölése;- a keresztező vezetékek helyének és jellegének megállapítása. A meder alatt átvezetett vezetékek nyomvonalában jelzőköveket, táblákat szoktak elhelyezni, de nem minden esetben. A gyakrabban előforduló vezetéktípusok; erősáramú légvezeték a meder fölött, kábel a meder alatt, kőolaj és gázvezetékek, ivóvízvezeték a meder alatt vagy fölött, postai és egyéb hírközlő kábel a meder alatt. A vezeték kezelőjének felderítése gyakran igényel hosszas utánjárást. A helyszíni bejárás alkalmával a települési (belterület, külterület) és a mezőgazdasági művelési viszonyokról (szántó, gyümölcsös, legelő stb.) is pontos feljegyzést kell készíteni. 1.3 Alapadatok beszerzése 1.3.1 Geodéziai alappontok felderítése A szintezési alappontokról a Vízügyi Igazgatóságoknál jegyzék áll rendelkezésre. Ha további alappontok szükségesek, azok adatait a Földhivatalnál lehet beszerezni, de azok magassági adatához 675 mm-t hozzá kell adni, mert Balti alapsikra vonatkoznak,a vízügyi szolgálat pedig Adriai alapsikkal dolgozik. Ha például egy pont magassága a Balti alapsikra vonatkozóan 105,228, az Adriai alapsikra vonatkoztatva 105,903. Nagyon lényeges, hogy a magassági értékek használatánál mindig tisztában legyünk, hogy azok milyen alapsikra vonatkoznak. A Balti rendszer jele m B, f, az Adriáé m A. f. A vízügyi szolgálatban használják még a m.Orsz és a N'adapi alapslkjelölést, azonban ezek értékei az Adriaival azonosak. A jelenlegi előírásoknak a m B. f és a mA.f jelek felelnek meg. Szükséges, hogy a meder közelében legalább 3 km-ként álljon rendelkezésre szintezési alappont. Ha nincs, létesíteni kell. A mederfelvételi munkához helyszínrajzi alappontok is szükségesek. L'gyanis a későbbiek szerint fektetendő sokszögvonal sarokpontjainak koordinátáit meg kell határozni, különben a sokszögvonalat nem lehet a térképre felrakni. A helyszínrajzi alappontok adatait a Földhivataloknál lehet beszerezni, szükség esetén alappont sűrítést kell végezni. A magassági és helyszínrajzi alappontok adatainak beszerzése nemink a felvételi munkához szükséges, hanem az alappontok védelme érdekében is. A kivitelezési munka során menthetetlenül megsemmisülő pontok pótlásáról a Földhivatallal egyetértésben gondoskodni kell, a megvédhető 0
