Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVIZEK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE ÉS JELLEMZÉSE tek eloszlása viszont a szóban lévő 15—20 évben alacsonyabb értékeket mutat. Ez az alacsonyabb hőmérséklet a belvizek kialakulásának valamivel jobban kedvezett, ugyanis a jórészt ennek köszönhető kisebb párolgás folytán megemelkedett a talajvíz szintje, és általában nagyobb volt a talajok nedvességtartalma. Összegyűjtött belvízi adatainkról végül is azt mondhatjuk, hogy azok több szempontból is vitathatók, de túlságosan mégsem rosszak, s miután tökéletesebb adatsorok előállítására - nagy térségek esetében - nincs lehetőség, meg kell elégednünk ezekkel, s el kell végezni statisztikai feldolgozásukat. A belvízi elöntés és lefolyás statisztikai vizsgálata A belvízi elöntés és lefolyás éven belüli átlagos változását szemléltető 2. ábrát a Tisza-völgy belvízi tájegységeire és az 1966-1980 időszakra vonatkozó napi elöntési és dekádonkénti lefolyási adatokból szerkesztettük meg. Ezen jól látszatnak a jellegzetes belvízi időszakok: a téli-tavaszi időszak (februári csúccsal), a nyári időszak (június-július) és - kevésbé pregnánsan - az őszi időszak. A 2. ábrát folyóink átlagos vízjárásával összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a téli-tavaszi belvízcsúcsok kb. 1-1,5 hónappal hamarabb alakulnak ki, mint az árvízi maximumok (a hegyekben ugyanis később indul meg az olvadás, mint a síkságon), a nyári belvizek és árvizek viszont nagyjából egybeesnek. F (1000 ha) 96 2. ábra. A belvízi elöntés (F) és lefolyás (L) éven belüli átlagos változása a Tisza-völgyben
