Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - A belvizek hidrológiai elemzése és jellemzése
A BELVÍZ-HIDROLÓGIAI ADATOK GYŰJTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA tációs lefolyást kellene gyakrabban, ill. folyamatosan, és megbízhatóan mérni, mert a jelenlegi módszerek csak durva közelítésként fogadhatók el. A rendszerint kis esések miatt vízhozammérő műtárgyak kialakítása nehézségekbe ütközik, ezért elsősorban közvetett módszerekkel (a vízállás és az esés mérésével) lehet fokozni a megbízhatóságot. A szivattyúsán átemelt vízmennyiségeket általában a szivattyúk kapacitása és az üzemóra alapján számítják. Mivel a szivattyútelepek teljesítménye a befogadó vízállásától függően is változik, itt is jelentősen lehetne növelni a pontosságot folyamatos vízmérő berendezés beépítésével. Sajnos ilyen berendezéseket kellő választékban és elfogadható áron nem lehet kapni. A belvízi lefolyás pontosabb meghatározása érdekében külön számításba kell venni azt a vízmennyiséget, amit mesterséges úton belvíztározókban helyeznek el. A belvízi lefolyásokból viszont le kell vonni azokat a vízmennyiségeket, amelyek nem belvízi eredetűek, azaz nem a helyi vízkészletekből származnak, így pl. a rizstelepek vagy halastavak lecsapolt vizét. Ezek főleg a kisvízi időszakban tudják jelentősen eltorzítani az adatsort. A kerettervi feldolgozások során a vázolt zavaró tényezőket igyekeztünk kiszűrni, ez a maximális lefolyások tartományában elfogadhatóan sikerült, a kisvízi tartományban azonban a korrekció bizonytalan kimenetelű. Mivel a lefolyásban egy dekádon belül is lényeges eltérések lehetnek, a napi adatok nyilvántartására kellene törekedni, még akkor is, ha a jelentéseket dekádonként adjuk meg. A statisztikai feldolgozásra kiválasztott 1966-1980 közötti időszak döntési és lefolyási adatsora a legtöbb belvízi tájegységnél eléggé homogénnek tekinthető, mert a vízrendezés fejlődésében jelentősebb változások csak az 1970-es évek végén kezdődtek. Az előttünk álló időszakban azonban egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megváltozott körülményekre és azoknak az elöntésre vagy a lefolyásra gyakorolt hatására. Végül azt szeretném hangsúlyozni, hogy a belvízi mérések fejlesztését célszerű összekapcsolni a belvizek minőségének vizsgálatával, mert a vizek hasznosítása szempontjából ez legalább annyira fontos, mint a mennyiségi vizsgálatok. Irodalom Data of representative and experimental basins in Fehértó-Majsa experimental catchment. (Összeállította: Molnár Gy.) VITUKI. Budapest, 1974. Hartyányi L: A Kondoros-völgyi mintavízgyűjtőn folyó vízháztartási vizsgálatok. Öntözéses Gazdálkodás. 1974. No.2. Kienitz GA Mirhó-Gyolcsi kísérleti belvízöblözet és a belvízkutatás eredményei. VITUKI. Tanulmányok és kutatási eredmények. 30. sz. Budapest, 1972. Molnár Gy.: Belvízkeletkezés és levonulás törvényszerűségeinek vizsgálata vízáteresztő talajú belvízöblözetekben. Hidrológiai Közlöny. 1974/1. Oroszlány /.: Hosszúidejű belvízsorok reprodukálása mintavízgyűjtő terület adatai felhasználásával. Hidrológiai Közlöny. 1975/8. 91
