Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)
Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei
Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei csapadékok előkészítő jellegű, a talajok nedvességkészletét növelő csapadéknak számítanak, míg a november-decemberi csapadék már közvetlen kiváltó oka volt a mostani belvíznek. A november-decemberi kéthavi ösz- szeg a KÖT1VIZ1G területén megközelítette, a KÖV1ZIG és az AT1V1Z1G területén meghaladta a 200 mm-t, ami az ilyenkor szokásos értéknek több mint kétszerese. Különösen a karácsony tájékán lehullott 30-40 mm csapadéknak volt döntő szerepe a belvízi elöntés ugrásszerű megnövekedésében. Nagy szerencse, hogy ez az intenzív csapadéktevékenység 2000 januárjában és februáijában nem folytatódott, sőt vidékünkön alig esett valami, így a védekező szervezeteknek volt idejük a belvízmentesítési-belvízelvezetési munkálatok elvégzésére, a nagyobb károk elhárítására. Különben az 1940-42. évihez hasonló helyzet következhetett volna be, bár akkor az 50-80 cm mélyre hatoló talaj fagy is lényeges tényező volt a belvízképződésben, ami most megközelítőleg sem állt elő. Visszatérve a már emlitett talajvíz-emelkedési trendre, a 5. ábrán - a vízügyi igazgatóságoktól kapott adatok alapján - bemutatom, hogy 1995- től kezdve hogyan változott a talajvízállás Hunya, Hódmezővásárhely és Fegyvernek egy-egy észlelőkútjában. Az öt év alatti vízszintemelkedés 3-4 méter! Ez - az 1990-es évek elejéhez viszonyítva - lényegesen megváltoztatta a belvízképződés feltételeit. A talajvízszint feletti kapilláris nedvessé- gi zóna 1997-98-ban sok helyen már jórészt összeért a talajok felülről átnedvesedő zónájával, s így nem, vagy alig maradt szabad térfogat további vízmennyiség befogadására. Ilyen helyzetben érkezett el a rendkívül csapadékos 1999. esztendő, mely törvényszerűen vezetett a talajvízszint erőteljes emelkedéséhez és a hatalmas belvízi elöntésekhez. 5. ábra. Talajvízállás-változások 1995-2000-ben 82
