Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei

Az 1999/2000. évi téli-tavaszi belvíz

A rendező szervek megtisztelő fölkérésére az a feladatom, hogy hidrológiai szempontból értékeljem az 1999/2000. évi téli-tavaszi belvizet. Ez a belvízi időszak 1999 november második felében kezdődött, és itt-ott a mai napig, tehát 2000. május vége felé is tart.

A belvíz méreteit legjobban az elöntött terület nagyságával, az elöntés térbeli és időbeli változásával jellemezhetjük. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott adatok alapján az 1. ábrán bemutatom, hogy a szóban lévő időszakban a hat Tisza-völgyi vízügyi igazgatóság működési körzetében - igazgatóságonként - miként változott a belvízzel elöntött terület. A legnagyobb elöntések az Alföld középső és déli felén elhelyezkedő igazgatóságok, vagyis a Közép-Tisza vidéki (Szolnok), az Alsó-Tisza vidéki (Szeged) és a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula) körzetében alakultak ki, mégpedig 2000 legelső napjaiban, illetve a szolnoki igazgatóságnál február elején. Az elöntési maximum az ATIVIZIG-nél meghaladta a 100 000 hektárt, a KÖTIVIZIG-nél kb. 70 000 hektár, a KÖVIZIG-nél kb. 60 000 hektár volt. Az Alföld északi felén, vagyis a Felső-Tisza vidéki (Nyíregyháza), az Észak-magyarországi (Miskolc) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debrecen) körzetében ez alkalommal csekélyebb elöntések keletkeztek, s azok maximumai időben eltolódva, 2000 februárjában, illetve a nyíregyházi igazgatóságnál április elején alakultak ki. Megjegyzem, hogy az 1999. február-márciusi, ugyancsak szélsőséges belvízi helyzet éppen fordított volt, akkor a belvíz leginkább az Alföld északi felét sújtotta.

A most vizsgált 1999/2000. évi belvíz országos összesített adatait a 2. ábrán láthatjuk. Az egyidejű legnagyobb elöntést (260 000 hektárt) 2000 legelső napjaiban regisztrálták, február elején volt egy másodmaximum, április elején pedig egy kisebb harmadik hullám. Az összes elöntés (az igazgatósági maximumok összege) 360 000 hektárt tett ki. Ebből 325 000 hektár esik a Tisza-völgyébe és 35 000 hektár a Duna-völgyi, illetőleg dunántúli területekre. Tehát a belvíz, amint az általában lenni szokott, a legnagyobb kiterjedésben az Alföldnek a Tisza-vízgyűjtőhöz tartozó részén lépett föl, itt okozott igen nagy károkat.

A mostani belvíz minden idők legnagyobb belvizei közé tartozik, de nem számit abszolút rekordnak. E században - országos viszonylatban és a Dél-Alföldön is - az 1940-42. évi belvízjárás volt a legsúlyosabb (az idősebb generáció tagjai, mint én is, erre még emlékezhetnek). Az elöntött ösz- szes terület - a mai országhatáron belül - 1940-ben hozzávetőleg 500 000 ha, 1941-ben 400 000 ha, 1942-ben 600 000 ha volt! Ugyancsak rendkívül belvizes évnek számít 1966, amikor 370 000 hektár került víz alá, és az elmúlt esztendő, 1999 is, amikor összesen 440 000 hektárt öntött el a belvíz.

77