Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok (KÖZDOK Kft., Budapest, 2004)

Belvizek - Történeti visszapillantás és a közelmúlt nagy belvizei

AZ 1940-42. ÉVI KATASZTROFÁLIS BELVÍZJÁRÁS EMLÉKEZETE

6. ábra. A talajvízszint változása néhány alföldi észlelő kútban (Bárczay 1943)

1942 áprilisában a kiadós esőzések még fenntartották a belvizes állapotot, de 1942 nyarán végre szárazabbra fordult az időjárás, s bár még 1943- ban is voltak elöntések, lezárult egy emlékezetes belvizes periódus.

A fenti áttekintés szerint 1940-42-ben több fontos belvízképző tényező is szélsőségesnek minősíthető értéket ért el. A katasztrofális belvízjárást ezek együttes előfordulása idézte elő.

A különböző hatások végeredményét a belvízhozamok is jelzik, de ezekből nehéz kiszűrni az emberi beavatkozásokból eredő hatásokat. Mindenesetre a Szeged környékén 1881-1956 között mért belvízhozamok összehasonlításából (Babos 1957) megállapítható, hogy a legnagyobb vízhozam 1942 tavaszán alakult ki, de nem sokkal kisebbek az 1881. és az 1940. évi értékek sem.

A belvízképző tényezőknek az 1935-1966 időszakra vonatkozó grafikus feldolgozásaiból (Orlóczi-Schlegel 1967) az olvasható ki, hogy egykét tényezőnél más években is előfordult az 1940-42. évihez hasonló szélsőség, de azok kevésbé estek egybe.

49